Tud�s �s tudatlans�g

A tudatlans�g tal�n a legrosszabb, ami k�pes bef�szkelni mag�t az emberek k�z�. A tudatlans�g titka �s alattomoss�ga nem abban rejlik, hogy az ember nem el�g m�velt vagy �ppen nem viselkedik �rtelmesen,. A tudatlans�gban a csavar ott van, hogy nem vagyunk vele tiszt�ban, hogy tudatlanok vagyunk. �gy mindenr�l v�lem�nyt alkotva, majd azt dogm�s�tva megy�nk bele �rtelmetlen �s gonosz l�zong�sokba. Nem csak az egy�nt fogja vissza a tudatlans�g, hanem rag�lyosan terjedve, k�pes bar�ti t�rsas�gokat, nagyobb emberi k�z�ss�geket, de ak�r nemzeteket is megfosztani a mor�ljukt�l, illetve k�z�s fejl�d�s�kt�l. A tudatlans�gb�l rengeteg irigys�g sz�letik, �s szarkazmus, ami t�megek gondolkod�s m�dj�t k�pes befoly�solni. �rhatom azt, hogy a legnagyobb n�pbetegs�gr�l van itt sz�, ami valaha is puszt�tott. Mivel tudatlanok vagyunk, azt sem sejtj�k meg, hogy irigyek vagyunk, �gy a cs�k�ny�ss�g�nk tov�bb n�. Azt gondoljuk cs�k�ny�ss�g�nk minket �v a k�ls� hat�sokt�l, de a val�s�g az, hogy a cs�k�ny�ss�g nem �v minket, hanem felh�vja r�nk a figyelmet �s hat�s�ra kitessz�k magunkat a t�bbi cs�k�ny�s �s irigy ember t�mad�s�nak. A cs�k�ny�ss�g kiveti a bels� j�t is, �gy bel�l csak is �nmagunk tudatlan keser�s�g�ben f�r�dhet�nk, ami elnyomott bels� �rt�keink hely�t t�lti ki. A tudatlans�g ellen v�dekezve sokan m�vel�dnek, de ez nem minden esetben seg�t rajtuk. Hi�ba olvasunk ki t�bb k�nyvt�rnyi k�nyvet, ha nem fogjuk fel, hogy tudatlanok vagyunk. Azaz a tud�s egyik legl�nyegesebb r�sze az �nfelismer�s. A tudatlans�g nem felt�tlen�l m�velts�g f�gg�. Tud� a remete, aki ragyog� szemmel tekint az �jjeli �gboltra. Tud� az, aki legink�bb tiszt�ban van �nmag�val. Tud� a k�teless�gtud�, aki nem mulaszt, �s mindezt nem f�lelemb�l teszi, sem becsv�gyb�l, hanem val�di k�teless�gtudatb�l. A k�teless�gtudat csak tud�s �ltal l�tezhet. Ha csak azt n�zn�nk, kinek milyen iskol�ja van, milyen magas m�velts�ggel rendelkezik, akkor az emberis�g nagy r�sz eleve tudatlans�gra lenne �t�lve. Az egyetemes M�gia sz�m�ra ez elfogadhatatlan, hisz tanai alapj�n Isten mindenki sz�m�ra egyforma t�vols�gra van; azaz Isten nem m�s a tan szerint, mint a legf�bb tud�s.

A tud�s

A tan szerint a tud�s ott kezd�dik, hogy felismerj�k, vannak gondolataink Istenr�l, akkor is, ha nem tartozunk egyik vall�shoz sem. A gondolatainkat Istenr�l nem a rem�ny vagy a f�lelem, esetleg a becsv�gyunk gener�lja, a gondolatainkat Istenr�l a bens� lelki �szt�n�nk okozza, mi azt felt�telezi, hogy Isten van. �r�k �let �s folytonoss�g csak benne �s �ltala van, �gy a l�lek�szt�n minket fel� vezetne. Agyunk, lelk�let�nk alapvet� m�k�d�si mechanizmus�ban ott van Isten k�dja, azaz a fogalom, a t�ny, az � l�tez�s�r�l, mely tud�s az emberis�ggel egy id�s. Felismerni az Istenr�l sz�l� gondolatokat, melyek a l�lek�szt�nb�l erednek nem m�s, mint Isten tud�sa teh�t a tudatlans�g megsz�n�se. A gondolat felismer�se, egyben felismer�se az Istenhez vezet� �tnak is. Ha felismerj�k a hozz� vezet� utat, akkor lehet�s�g�nk van azon elindulni, �gy b�rki elindulhat a fejl�d�s �tj�n. Tudni fogjuk a l�tez�s�t, mi magabiztoss�got ad. A tud�s nem hit f�gg�, a tud�s az tud�s f�gg�. Ha hisz�nk Istenben az nem biztos, hogy egyenl� lesz a tud�ssal. Sokak hite ink�bb a b�lv�nyim�d�ssal egyenl� �s k�zelebb �llnak a babon�khoz, mint a hagyom�nyt �rz� vall�sos lelkialkathoz. Aki felismeri a gondolatot, felismeri, hogy tudatlan, �gy elindul a b�lcsess�g �tj�n �s a tudatlans�ga, egyre ink�bb megsz�nik. Istenr�l mindenkiben van gondolat, ez al�l nincs kiv�tel. Az ateist�k, a szkeptikusok persze most t�madnak �s mondhatnak nagyon sok dolgot afel�l, hogy Isten k�pe bels� stabiliz�ci�nk meg�rz�s�hez kell, azaz placebo a vil�g nagys�g�val �s felfoghatatlans�g�val szemben. Az � szemsz�g�kb�l ez�rt ami sz�momra t�ny, csup�n vak hit. �k viszont, saj�t �szt�nszer� gondolataikat Istenr�l kegyes hazugs�gnak tartj�k maguk fel� ez�rt annak tud�s �rt�k�t sosem fogj�k elfogadni. Marad sz�mukra a racionalit�s, ami hasznos lehet, att�l f�ggetlen, hogy egyszer �gy is mindenkinek szembes�lnie kell �nmag�val. Ezzel kapcsolatban meg tudom jegyezni, hogy a tud�shoz vezet� els� l�p�sek egyike, �nmagunk realiz�l�sa, azaz a lehet� legmagasabb szinten tudnunk kell �szint�nek lenni �nmagunk fel�, mivel az egyetlen tud�s gener�l� gondolat csak akkor �rthet� igaz�n, ha bel�l igazz� v�llunk. A tud�s nem nagy �rd�ng�ss�g a M�gia tanai szerint, m�gis nagyon kevesen jutnak el erre a szintre. Akik Istent eleve tagadj�k, vagy saj�t gondolataikat, �rz�seiket illetve �szt�neiket tagadj�k meg, vagy egyszer�en csak be akarnak valahov� illeszkedni, ez�rt kifel� hazudnak. Megker�lhetetlen gondolat az ember sz�m�ra Isten. Ha racion�lisak, azaz szkeptikusok maradunk, akkor azt kell felt�telezni, hogy a tud�s elterjed�s�hez lexik�lis m�velts�g illetve magasabb intelligenciah�nyados sz�ks�ges. Ha ez �gy van, akkor bizony azok, akik most �gy �lnek, hogy agressz�vak �s mor�lisan teljesen z�ll�ttek, felemelked�s�k csup�n deviancia lenne. Ha viszont azt fogadjuk el, hogy a tudatlans�g b�n, �s a felemelked�shez tud�s kell, akkor annak olyannak kell lennie, mint a tud�s Istenr�l. A tud�s, melyre minden ember k�pes lehet, a tud�s mely egys�gesen meg van mindenkiben, �s egys�gesen �szt�n�zhet minket, a felemelked�sre. Nem jobb Istenben b�zni, az � tud�s�ban, mint azt v�rni, hogy minden ember diplom�s legyen? Nem jobb elfogadni azt, hogy k�l�nb�z�nk, mi azt okozza mindenki m�sban, jeleskedik, de a k�z�s nevez� sz�munkra, az egy? A M�gia erre tan�t, ezt fogadja el tud�snak, a tudatlans�g ellenszer�nek.