Az asztrol�gia �s a horoszk�pia

(R�szlet Hamvas B�la - Scientia Sacra 1. m�sodik k�tet�b�l - folytat�s)

5. A konstell�ci�

An�lk�l, hogy ak�r csak egyetlen l�p�s is t�rt�nne az �skori asztrol�gia teljes rendszer�nek kifejt�s�re, m�gis meg kell k�s�relni meg�rteni azt, ami az asztrol�giai k�peket alkalmazhat�kk� teszi. Arr�l van sz�, amit asztrol�giai konstell�ci�nak, vagyis a csillagok �ll�s�nak, vagyis egym�s k�z�tt val� viszony�nak neveznek. Ez a konstell�ci� az, amely igen egyszer� sz�m�t�sok alapj�n k�nnyen felv�zolhat�, mint a mandala, a vil�g �let�nek egy pillanat�t rejtv�ny alakj�ban meg�rzi. A bolyg�k nem elemek, hanem ide�k elemi jelk�pei; az �llatk�r jegyei pedig azok a kozmikus helyek, amelyeken �t ezek az elemek v�ndorolnak, �s minden jegyben m�s jelent�s�k van. Ez a konstell�ci� egyik r�sze. A m�sodik r�sz, amilyen viszonyban a bolyg�k egy bizonyos vil�gpillanatban �llanak. Ezt a viszonyt fejezi ki a horoszk�p.

A k�pnek h�rom megfejt�se van: az els� a f�nyk�p – a m�sodperc k�pe; a m�sodik a rajz vagyis a festm�ny, a pillanat k�pe; a harmadika horoszk�p, a vil�ghelyzet abszol�t k�pe. A m�sodperc a vil�g fel�let�n �szik, jelent�ktelen, mer� k�ls�s�g, hamis, �rz�ki �s k�pr�zatszer�; a f�nyk�p sohasem ad arcot, csak a m�sodperc arc�t. A pillanat magasabb rend�; a pillanat megragadja az anyagi term�szetben �lt �let eg�sz�t �s azon t�l is mutat; ez�rt a m�v�szi rajz vagy festm�ny a l�lek m�lys�g�ben �s igazs�g�ban adja az arcot. A harmadik k�p a horoszk�p, amely a vil�ghelyzetet t�rja fel – az arcot transzcendens vonatkoz�sban, az ide�kkal val� kapcsolat�ban. A f�nyk�pnek mint m�sodpercnek nincs anal�gi�ja: ez az egy�ni �n �nmag�ban, megfelel�s n�lk�l, egyed�l, metafizik�tlanul, mint �rtelem n�lk�li k�p. A festm�nyben az anal�gi�k sora megny�lik; a pillanatban az anyag �s a l�lek �s a szellem, a l�that� vil�g �s az �rtelmek vil�ga egym�ssal vonatkoz�sba l�p. A horoszk�p az �sszes anal�gi�kat kimondja: az ide�k�t, az elemek�t, az anyag�t, a l�lek�t, a sors vonal��t, az intelligenci��t, a ked�ly�t, a k�pess�gek�t. Ez�rt a horoszk�p a vil�ghelyzetet eg�sz m�lys�g�ben �s nagys�g�ban kimondja.

Ez�rt a horoszk�p mandala: vil�grejtv�ny, �r�k k�p, abszol�t �rtelem.

Nincs sz�ks�g arra, hogy a hatvanfokos, kilencvenfokos, sz�znyolcvan fokos viszonylatokat itt az ember r�szleteiben t�rgyalja. Vannak k�zik�nyvek, amelyek ezt megteszik, n�ha eg�sz helyes �rz�kkel, nem is g�pies, szcientifikus-determin�ci�s �rtelmez�sben. Azokr�l az �jkori �rtelmez�sekr�l, amelyek „j�” �s „rossz” kapcsolatok le�r�s�ban mer�lnek ki, persze nincsen sz� – az ilyen asztrol�gia mer� kuruzsl�s, csup�n babon�s csillagj�sl�s. A horoszk�p j�n �s rosszon messze t�l van: t�l kellemes �leten, szerencs�n, j�l�ten, h�rn�ven, amit mond, az az ember �r�k sorsa �s �r�k arca – az egyetlen, megism�telhetetlen, oszthatatlan �s elt�r�lhetetlen l�ny.

6. Anal�gia �s m�gia

Aki csak egyszer vett kez�be asztrol�giai k�nyvet �s csak fut�lagosan pillantott bele, meg�tk�zve l�thatta a bolyg�k megfelel�seinek hossz� sor�t, mik�ppen �ll a bolyg� vonatkoz�sban sz�nnel, f�mmel, napszakkal, geometriai �br�val, sz�mmal, a h�t egyik napj�val, sz�vet anyag�val, dr�gak�vel, bizonyos �llattal, bizonyos hellyel �s k�rnyezettel. Meg�tk�z�tt rajta �s babon�nak tartotta, mert nem �rtette, hogy mi ezeknek az anal�gi�knak az �rtelme. Az anal�gi�k magyar�zat�t term�szetesen az �jkori asztrol�gusok a legritk�bb esetben tudj�k, s ez�rt sz�ks�ges, hogy az ember az anal�gi�kat ezen a ponton is felfedje.

Az archaikus �skorban a paps�g egy r�sz�nek hivat�sa volt, hogy az Aty�kkal val� kapcsolatot fenntartsa. Az Aty�k – Indi�ban a pitrik, Ir�nban a fravasik, K�n�ban az �s�k – tart�zkod�si helye az asztr�lis vil�gk�r: az, ahov� az elk�lt�z�tt l�lek is ker�l. Ebb�l a k�rb�l az elk�lt�z�ttek �s az Aty�k szellemei bizonyos szertart�sokkal megid�zhet�k, �s vel�k kapcsolat tarthat� fenn. Ak�r j�slat, ak�r tan�csad�s, ak�r tan�t�s, ak�r gy�gy�t�s, ak�r egy�b c�lb�l az Aty�kat tev�kenys�gre lehet k�rni, ennek a k�r�snek azonban t�rv�nyes, hallatlanul szigor� ritu�lis rendje van. Ez a rend az anal�gi�n nyugszik.

A papnak, aki az Aty�k szellem�t vagy az elk�lt�z�ttek k�z�l b�rkit megid�zni k�v�n, el�sz�r is meg kell v�lasztania a helyet �s az id�t. Ha a hely arra alkalmas, hogy a szertart�st szerdai napon v�gezze el, �s a k�rnyezet is ezt hangs�lyozza, tudnia kell, hogy a szerdai nap a Merk�r jegy�ben �ll. A Merk�r vagy a korai, vagy a k�sei �r�kat kedveli, a napkelte k�r�l vagy a k�s� d�lut�ni id�ket. A Merk�r sz�ne a s�rga, sz�vetanyaga az eg�szen k�nny� gyolcs, f�me a higany. Merk�ri ruh�ba kell �lt�znie �s olyan gy�r�t kell ujj�ra h�znia, amelyben merk�ri k�, krizolit vagy krizofr�z csillog, merk�ri mad�r toll�b�l k�sz�lt d�szt kell viselnie �s merk�ri �llat b�r�b�l k�sz�lt sz�nyegre kell l�pnie. M�s sz�vetet, f�met, dr�gak�vet, vir�got, �llatb�rt kell v�lasztania vas�rnap, a Nap napj�n, m�st h�tf�n, a Hold napj�n. Hogy mi az �sszef�gg�s e sz�nek, napok, helyek, f�mek, dr�gak�vek k�z�tt, azt csak az tudja, aki v�laszt tud adni arra, hogy az anal�gia mit jelent. „A mindens�g gy�ker�ben az anal�gia �ll, a rejtett, titkos �sszef�gg�s a dolgok k�z�tt. Az anal�gia a m�gia alapja is.”

Abb� Constant a m�lt sz�zadban a hagyom�ny eml�kei alapj�n megk�s�relte, hogy Tianai Apoll�nioszt megid�zze. E m�gikus megid�z�s k�ls�s�geit �s lefoly�s�t r�szletesen meg�rta, hogy milyen k�l�n�s gonddal kellett megv�lasztania a helyet, a szertart�s �lt�zet�t, az �llatb�rt, a vir�gkoszor�t, az �kszert – a megfelel�s t�rv�nyei szerint a napot, a napszakot, az �r�t, a f�met. K�zben nem gy�zi eleget hangs�lyozni, hogy e m�gikus szertart�sban a legkisebb hiba a szertart�st v�gz�re milyen v�gzetes lehet, hiszen a megid�zett asztr�lis l�ny olyan hatalom f�l�tt rendelkezik, amely az anyagi term�szetben �l� ember erej�nek sok sz�zszorosa. A m�gikus tev�kenys�gnek, holott az �skor szab�lyait mind megtartotta, m�g �gy is csaknem megsemmis�t� hat�sa volt.

Ez a p�lda el�g ahhoz, hogy az ember meg�rtse: az asztrol�giai k�nyvekben megjel�lt anal�gia a f�mek, a vir�gok, a sz�vetek, a sz�nek, a napok, a sz�mok k�z�tt nem j�t�k, m�g kev�sb� babona.

Az asztrol�gia az archaikus ember sz�m�ra nemcsak horoszk�pia volt, hanem m�gikus gyakorlat is. �s ezt a gyakorlatot �ppen �gy, mint a j�v�bel�t�st, az esem�nyek kisz�m�t�s�t, az emberi jellemeknek �s tehets�geknek leolvas�s�t, mint a t�rt�neti esem�nyek meg�rt�s�t, az anal�gia ir�ny�totta.

Forr�s: http://www.hamvasbela.org/szavak/asztro.html