A Karm�nk fogalm�r�l

A mi karma �rtelmez�s�nk kicsit saj�tos, elt�r a megszokott elemz�sekt�l. Karma �rtelmez�s�nk ink�bb eur�pai mintsem keleti �s ink�bb a M�gia elveire �p�t, mintsem az �ltal�noss�gban ismertebb ezot�ria valamely �g�ra, mely �tvette a karm�t a Buddhizmust�l. A sz� eredeti jelent�se ok �s okozat, azaz a sors nem �rott, az�rt �s a k�vetkezm�nyek�rt az egy�n felel. A misztika ott van benne, hogy ha szennyez�d�nk „karmas�rral”, azaz eur�pai �rtelemben b�nt k�vet�nk el, akkor karm�nk egyre ink�bb rossz k�nt�st vesz majd fel, �gy fizethet�nk meg b�neink�rt. Fontos a kasztrendszer, hol kialakult a karmak�p, a reinkarn�ci�ba vetett hit, mellyel magyar�zz�k azt, hogy aki s�r�lten sz�letett, vagy rendk�v�l szeg�ny sorba, az bizony el�z� �let�ben b�nt k�vetett el, teh�t sors�nak � maga az okoz�ja. Ilyenkor az egy�nnek mindent meg kell tennie, hogy felszabaduljon a rossz karma hat�sa al�l �s ez �ltal �lete, legal�bb k�vetkez� �let�ben j� legyen.

A kereszt�ny kult�rk�rben �gy nem m�k�dhet a karma. Itt a rosszak nem egy k�vetkez� �letben fizetnek b�neik�rt, hanem egyszer�en a pokolra jutnak, ahol a S�t�n �s annak szolga serege k�l�nb�z� k�nz�si m�dokkal sanyargatj�k a b�n�s lelket, az id�k v�gezet�ig. A kereszt�ny pokol az id�k folyam�n egyre sz�nesebb lett. T�bb szintje van, bele�rtve a purgat�riumot is, ami tal�n a legelviselhet�bb fokozata, hol Dante m�ve alapj�n, azaz a kereszt�ny elgondol�s miatt, rengeteg ismert �s nagy emberrel tal�lkozhatunk, kiknek puszt�n annyi b�ne volt, hogy a kereszt�nys�g megjelen�se el�tt sz�lettek, �gy nem nyerhetnek bebocs�t�st a Mennyek orsz�g�ba. A j�k, a kereszt�nyek, term�szetesen a Mennybe jutnak �s ott az �r�k �let v�rja �ket, az �r�k boldogs�g, mely nem ismer t�bb szenved�st.

Mindk�t vall�sk�pben fontos, egyfajta automatizmus az Isteni igazs�gszolg�ltat�sban. Nem Isten b�r�l, �s mi egyezkedhet�nk vele, hogy j�k voltunk-e vagy sem, hanem egyszer�en a pokolba ker�l�nk, ha b�n�sek voltunk, vagy sz�let�nk �jra szerencs�tlennek, ha s�ros a karm�nk. Nem Isten b�ntet minket pokollal vagy nyomorral, hanem mi magunk ker�l�nk oda, egyfajta automatizmussal, jelezve ezzel azt, hogy a tettekb�l fakad� k�vetkezm�ny �ltal�ban elker�lhetetlen. M�g a karm�t az �letek folyam�n meg lehet tiszt�tani, �gy mentes�lve a karma hat�sa al�l, addig a kereszt�nys�gben ott a megbocs�t�s tana. M�g a Buddhizmusban f�leg a Zen Buddhizmusban ott a hirtelen vagy a r�szleges megvil�gosod�s k�pe, addig ezt a kereszt�nys�g a P�li fordulattal magyar�zza, azaz b�n�sb�l egy csap�sra lehet szent vagy ak�r m�rt�r is.

Minden vil�gvall�s vagy ink�bb Istenhit hagy eg�r�ttat a b�n�snek. Rendk�v�l �rdekes H�rakl�sz esete, aki b�nt k�vetett el, igaz H�ra gonosz var�zsa miatt. B�ne ut�n Delphoiba ment, hogy Apoll�n tan�cs�t k�rje, mik�nt is szabadulhat meg b�n�t�l. Itt kapta a tan�csot, hogy M�k�n� kir�ly�nak szolg�lat�ban kell v�grehajtani 12 feladatot, h�stettet, amit Eur�sztheuszhoz, M�k�n� kir�lya, hat�roz meg neki. Ezzel kezdet�t vette Herakl�sz vezekl�se, vagy m�shogy mondva, karm�j�nak megtiszt�t�sa a s�rt�l. A vall�sok hasonl�s�ga legink�bb azt igazolja, hogy az emberek, akik egym�st�l t�vol �lnek �s b�rsz�nben, termetben ugyan k�l�nb�z�ek, lelk�let�k alapfel�p�t�se �ppen olyan, mint a t�bbi ember�. Fontos itt az alapfel�p�t�s, mert lelkialkatunk kult�r�nk�rt a maga eg�sz�ben az�rt jelent�s elt�r�seket mutat. A b�n, annak tudata, minden kult�r�ban rendk�v�l s�lyos dolog, mely g�tolja az egy�nt a fejl�d�sben, a felfel� halad�sban. Igaz, a b�n fogalm�ban vannak elt�r�sek, de az alapvet� b�n�k mindenhol egyeznek, ha csak nem igazolj�k valamilyen devi�ns vall�si t�nyez�vel tett�ket, melyet vall�si fanatizmusnak, babon�nak lehet nevezni. Erre j� p�lda lehet a kannibalizmus vagy az ember�ldozat, ritu�lis �ngyilkoss�g, stb..

Itt meg kell n�zni a vil�g t�nyez�j�t is, azaz, hogy ki, hova sz�letik, milyen k�rnyezetben nevelkedik, hogyan szocializ�l�dhat, hiszen nem minden k�rnyezet alkalmas arra, hogy valaki meg�lhesse karm�ja teljess�g�t. Nem minden k�r�lm�ny kedvez az emberi term�szet megfelel� fejl�d�s�nek. Meg kell jegyeznem, az a vil�g melyben mi �l�nk, az orsz�g, Eur�pa, a folyamatosan butul� t�rsadalom is egyre kev�sb� alkalmas arra, hogy beteljesedett karmak�pek fejl�dhessenek ki. De vissza kell t�rjek a kereszt�nys�g rejtett karmak�p�hez, mely szerint a b�n�k al�l mentes�l az, aki megbocs�t�st nyer. Megbocs�t�st nyerni legink�bb vezekl�ssel lehet, azaz mindenkinek meg kell j�rnia saj�t Od�sszei�j�t, mely „�t” ut�n a l�lek el�gt�telt vesz saj�t b�nei�rt, �s �rez mag�ban annyi er�t, hogy saj�t mag�nak k�pes legyen megbocs�tani.

Aki megbocs�t, az megbocs�t�st nyer. Azaz, legyen b�rmi a b�ne, ha k�pes volt a vezekl�sre, �s mag�nak, b�ne teljes s�ly�val szemben k�pes bocs�natot adni, akkor felszabadul. De ez a folyamat, csak is az igazs�g �tj�n m�k�dik. Bel�l mindenkiben van egy pont, melyn�l m�r nem vagyunk k�pesek t�bbet hazudni �nmagunknak, mely el�tt csak is az igazs�g l�tezik, ami el�l elfuthatunk �s �lhet�nk tov�bb saj�t hazugs�gaink, ide�ink ill�zi�j�ban, de ha komolyan akarunk haladni, ha fel akarunk szabadulni, akkor elker�lhetetlen a szemben�z�s a t�nyleges igazs�ggal, mely, ha megt�rt�nik, ha v�llaljuk, akkor annak meg�rezz�k teljes s�ly�t. Ez�rt vezekl�s csak is �szinte l�tezik. A megj�tszott b�nb�natok, melyek gyakran m�sok szeme l�tt�ra zajlanak, ink�bb csak valamilyen rossz pszich�zis k�ls� kivet�l�se, gyakran az �nsajn�lat�, illetve a felt�n�si v�gy�.

A karm�nak val� megfelel�s eur�pai �rtelemben is a b�ntelens�ggel f�gg �ssze. A vall�sokban k�l�nb�zik a b�n �s annak k�vetkezm�ny�b�l ered� bajok. Ez�rt mi, a karma k�p�nkkel megmaradunk az arany k�z�p�ton. Nem fogadunk el �rott sorsot, de nem teljesen �rt�nk egyet a reinkarn�ci�s karmikus feladatokkal sem. Nem l�tunk Pokolra vagy Mennyre utal� jeleket, vannak viszont olyan jelens�gek, melyekb�l k�vetkeztetni lehet a reinkarn�ci�ra. A mi karma k�p�nk meghagyja az emberi szabads�got �s nem fogad el kasztokat. Mi �gy gondoljuk, hogy a karma egy sorsmodell, mely agyunk �s lelk�let�nk k�z�s optim�lis j�v�k�pe, melyet az egy�n a sz�let�s�nek pillanat�ban benne rejl� k�pess�gek alapj�n, el�rhet fejl�d�se sor�n; megjegyzem k�l�n�sebb meger�ltet�s n�lk�l.

A meger�ltet�st, gyakran a vil�g okozza, igaz�n az ember alapb�l boldog lehetne. De a vil�g, rendk�v�l sok fejt�r�st okoz minden hozz� alkalmazkod� egy�nnek. R�viden, az ember sok gondot okoz �nmag�nak, nem besz�lve az �t k�r�lvev� �l�vil�gr�l… A sorsmodell, mely benn�nk van, nem m�s, mint egy k�vethet� c�l, gyakran megfogalmaz�dva, kivet�tve f�ldi dolgokra. Tartalmazza az egy�n sz�m�ra legink�bb kedvez� munk�t, a kedvez� t�rs k�pet, illetve tartalmazza azt, hogy f�ldi v�gpontj�ban milyen fejletts�gen kell lennie, annak �rdek�ben, hogy megfelel� legyen a reinkarn�ci�ja, azaz fejl�d�se folyat�dhasson. A modellt t�l lehet l�pni, lehet�nk t�bbek a karm�nkt�l, de kevesebbnek nem aj�nlatos maradnunk. Ha az t�rt�nik, akkor rendk�v�l nagy boldogtalans�g k�sz�nt az egy�nre, vagy term�szete egyre devi�nsabb� v�lik, nem ritk�n ak�r b�n�z� �letm�dba is kezdhet. Nem v�letlen, hogy a legt�bb karm�val kapcsolatos inform�ci�t a t�rsadalom perif�ri�in �l� emberekt�l lehet begy�jteni, kiknek alig van es�ly�k megval�s�tani saj�t karm�jukat.

Megjegyzem, az Isteni igazs�goss�g t�tele r�juk is vonatkozik, azaz ment�lis fejl�d�s�k �ppen akkora akad�lynak van kit�ve, mint a k�z�pr�tegben �l�knek, csak m�sk�ppen, azaz sz�mukra nem a karma a fontos, hanem a b�ntelens�g megtart�sa. Ezzel a perif�ri�n ki is mer�lt a karmikus �t, tulajdonk�ppen, ezzel is azt lehet bizony�tani, hogy szeg�nysorb�l valamivel k�nnyebb lehet a megvil�gosod�s, mivel nem igaz�n kell foglalkozni szellem�nk intellektu�lis elv�r�saival, azaz nem kell kitanulnunk orvoss�, vagy tan�rr�, k�nyvel�v�, csup�n l�tezn�nk kell, j� �s egyszer� emberk�nt. Teh�t a karm�r�l tudni kell azt, min�l ink�bb kihat r�nk a vil�g, a vil�g sara, karm�nk ann�l kevesebb elv�r�st t�maszt vel�nk szemben. Karma elemz�s�nk, mindezt figyelembe veszi, azaz k�pes megh�zni ember �s ember k�zt az egyenl�s�get, a r�g elveszettnek hitt Isteni igazs�goss�g dogm�j�nak seg�ts�g�vel…