Mese a Hal�lr�l

S�t�lt a novemberi utc�n. A felgyullad� l�mp�k f�nye megfolyt az es� �ztatta j�rd�n. Az aut�k unalmasan k�s�rt�k �t �tj�n. Hatalmas forgalom, ami sosem sz�p. Minden v�ros undor�t�v� lesz miatta. A felgyullad� l�mp�k sora egyre biztosabban jelzik a k�zeled� est�t. Es�ben az�rt megsz�p�l m�g a forgalom is. Van benne valami el�lmos�t� gy�ny�r�s�g, tal�n ez a legt�bb csoda, mi kihozhat� ezekb�l a sz�rre�lis k�pekb�l. A v�ros mindezen k�v�l maga a pokol.

R�l�p h�dra �s lassabbra fogja a temp�t. Utazni k�sz�l, de most nem siet. Nagyon egyed�l van. Nem akar t�bbet �ber lenni �s nem akar t�bbet l�tni. Bele akar s�llyedni Budapest, Magyarorsz�g, vagy a vil�g mocsk�ba. Nincs tiszt�ban vele, mi szennyez val�j�ban, csak azt tudja, nem b�r tov�bb egyed�l lenni. P�r h�t �s a pszichi�tri�ra z�rj�k, ezt pedig � m�r nem b�rn� ki. A k�rnyezete megvet�s�t m�g csak-csak elviseli, de a dilih�zat semmik�ppen.

Kriszta hetek �ta nem sz�l senkihez. Nem akar, mert egy szava sem lel meg�rt�sre. Istent elfogadja, de � lelke teljes val�j�b�l fogadja el �s nem tudja mi az, hogy Istenf�lelem. A pap, aki csal�djuk j� bar�tja gyakran tesz l�togat�st n�luk �s mes�i arr�l sz�lnak, hogy hamarosan fel�led majd a nemzet. Ett�l minden meg fog v�ltozni. Persze G�bor atya tekintete gyakran �llapodott meg Kriszta csinos idomain. Ett�l f�ggetlen Kriszta m�gis gyakran besz�lt a pappal Istenr�l. A Pap szem�ben Isten olyan, ahogy azt a Biblia le�rja. Ellentmond�sos szem�lyis�g. G�bor aty�val szemben, Kriszta k�pes volt a K�nyvek k�nyv�t kiolvasni. Egyszer az atya megs�gta a l�nynak, hogy nem olvasta m�g elej�t�l a v�g�ig a Bibli�t. M�g ezt s�gta, keze a l�ny combj�ra cs�szott melyet Kriszta hatalmas lend�lettel sodort el onnan �s azonnal otthagyta a papot.

A pap ezut�n egyre t�bbet c�lzott arra a l�ny sz�lei el�tt, hogy liber�lis eszm�k fert�zhett�k meg a l�nyt �s s�rg�sen be kell avatkozni a nevel�s�ben, am�g lehet. Tizenkilenc �ves, mit is tehetn�nk tett�k fel maguknak a k�rd�st. Azt�n csak tal�ltak valamif�le megold�st, mert Kriszta anyagi f�gg�s�gben volt a sz�leit�l. Ez�rt hamar zsarolni kezdt�k �s komoly megszor�t�sokat alkalmaztak r�. Mi�rt is...? A pap bogarat �ltetett a sz�l�k f�l�be. A pap f�lt, hogy Kriszta elmondja, mit is akart t�le. A csal�d bar�tja, a nemzet bar�tja nem keveredhet ilyen bonyodalmakba. A sz�l�k figyelni kezdt�k l�nyukat. Eddig sosem tett�k. Csak az volt fontos sz�mukra, hogy j� Magyarnak n�zzen ki.

Ez most felkapott ebben az orsz�gban. Hirtelen egyre t�bben akarnak j� magyarok lenni. Term�szetesen �gy, hogy az ehhez sz�ks�ges m�velts�g�ket nem b�v�tik, �gy a papok �s politikusok mondj�k azt meg, ki �s hogyan lehet j� magyar. Egyszer�bb ez, mint J�kait vagy M�rait olvasni. Egyszer�bb r�luk besz�lni, mint �ket �rt�en olvasni vagy csak �rtelmes emberk�nt viselkedni. Kriszta �rtette �ket �s egyre ink�bb l�tta, hogy sz�lei mekkora k�pmutat�s-hull�m �ldozatai lettek. Igaz a csal�d �vek �ta azzal t�nd�k�l, hogy �k a nemzeti oldal lelkes t�mogat�i. �gy nekik mindegy volt kiket is t�mogatnak, Magyar G�rda vagy egy jobboldali p�rt, nekik az volt a l�nyeg, hogy hangzatos nemzeti elveiket l�tv�nyosan demonstr�lj�k.

Kriszta sz�m�ra a pap volt a legnagyobb patk�ny az eg�szben. M�g � nem fogdosta, addig nem vette �szre a csal�dja, hogy � val�j�ban m�s. M�shogy l�tott mindent, m�shogy �rzett. �sszetettebb volt �s nem szerette ha valami fel�letes. Mindenben l�tta azt, hogy �nhib�ja a legnagyobb baja, melyen nagyon k�nnyen lehetne v�ltoztatni. De az emberben a h�lyes�g, ha lustas�ggal �tv�z�dik az nagyon kem�ny bens� ac�l lesz. Ez�rt �nmagukkal szemben tehetetlenn� v�llnak.

Ac�l monstrumok kezdtek a l�nyra nehezedni. Bel�l egyre jobban d�h�tette a h�lyes�g ez�rt gyakran len�z� mondatok hagyt�k el a sz�j�t. A sz�l�k erre m�r felfigyeltek �s ez hatalmas �tk�zetekhez vezettek. Az apa ord�tott, m�g az anya arr�l panaszkodott, hogy el�rulta �t az egyetlen l�nya. Bezzeg a b�tyja, G�sp�r! � teol�gi�t hallgatott �s most a Nemzeti p�rt sz�neiben indul k�pvisel�nek. � bezzeg tudja mi a helyes! Kriszta ezt m�r v�gk�p nem b�rta �s hangosan mondta ki:

– A nemzeti p�rt hazudik, hazudik, hisz semmi alapja sincs cselekedetinek, csak is a n�pszer�s�g hajszol�sa �s a gy�l�let sz�t�s. Ilyen �rul�kkal pakt�l le G�sp�r. Az ilyen �rul�kat egy tiszts�ges vil�gban felk�tik �s k�sz! – Ez volt Kriszta utols� mondata, innen a sz�l�k megb�lyegezt�k, hogy nem norm�lis. Nem norm�lis, ki a saj�t testv�r�t fel akarja k�tni... �r�lt!

Dr Brankovicsot h�vt�k hozz�. Pszichi�ter. A doktor �r sz�vesen j�tt, hisz Kriszta apja Irham Mih�ly, �v� Budapest legnagyobb �lelmiszer nagykeresked�se. Kriszt�t m�r ez is zavarta. A sok csal�s, azaz etikai csal�s melyet apja tett. A z�szl�t minden �nnepen kit�zi, de az �zlet�ben a term�kek kilencven sz�zal�ka nem magyar. Mindenf�le nemzet term�ke van itt, a l�nyeg �ppen mi az olcs�bb. Nem sz�m�t, hogy a magyar munkaer� munka n�lk�l marad. Majd err�l besz�lget a bar�taival, mikor kibesz�lik a nemzet gondjait. Arr�l persze sz� sem esik, hogy �k maguk milyen sz�lk�k is a nemzeti felemelked�s �gy�ben.

Kriszt�r�l az orvos lehangol�an nyilatkozott. Sokat besz�lgetett vele Istenr�l... Az orvos mes�lt neki a Buddhizmusr�l, mit Kriszta is ismert. Kriszta ekkor Hamvas B�l�t�l id�zett:

– „Egy hagyom�nyt nem cser�lhet�nk fel egy m�sikra. Aki a Zsid�-kereszt�ny kult�rk�rben nevelkedett, annak a kereszt�ny vall�s ny�jthatja legt�bbet.” Mi�rt besz�l nekem Buddhizmusr�l doktor �r? Akarja tal�n, hogy megtagadjam hitem �s nemzetem? Akarja tal�n, hogy minden Istenhez vezet� �si gy�keret elv�gjak, mely a v�rembe iv�dott? –

Az orvos semmit sem mondott, a t�m�t hamar terelte. Azt Kriszta nem tudta meg mit mondhatott a sz�leinek az orvos. Azt viszont �szre vette, hogy egyre lekezel�bbek lettek vele, �s t�bbet oda sem figyeltek r�. Csak arra figyeltek, hogy azokat a tablett�kat bevegye, melyeket az orvos fel�rt.

Innent�l egyre mag�nyosabb lett a l�ny. Nagyon egyed�l volt �s �rezte nem sok�ig b�rja. Azt�n ahogy teltek h�napok. A t�rt�n�sek ide vezettek. Ide ebbe az es�s novemberi est�re, mikor Kriszta megindult az �rp�d h�don Bud�r�l, de nem akart meg�rkezni Pestre soha t�bbet. M�g nem ment le teljesen a nap. Narancss�rga f�nye most hamv�ban tudta legink�bb felvenni a harcot az es� �ztatta sz�rkes�ggel. Mikor erre a s�rg�s napra n�zett, �gy �rezte, hogy szerelmes a mindens�gbe. Im�dta a v�gtelent �s most oda k�sz�lt. A v�gtelen mindig mosolyt csalt az arc�ra. Mindig el tudta engedni mag�t �s fel tudott old�dni benne. A v�gtelen volt sz�m�ra Isten lakhelye. A v�gtelen az a hely, melyet �gy tudunk elk�pzelni, hogy nem vagyunk k�pesek azt szavakba �nteni. M�gis, nagyon csod�s, mert ha ezt k�pben eleven�ti meg valaki, akkor elf�r elm�j�ben a v�gtelen �s egy kicsivel t�bb. Mikor ezt tette a l�ny, akkor mindig boldog volt. A hal�lt is �gy k�pzelte el, mint v�gs� felold�d�st a v�gtelenbe.

A l�ny lassan a h�d k�zep�n is t�ljutott. Elhagyta a Margit-szigetet �s egy olyan r�szre �rt, ahol haragosan folyt a Duna. – Ez j� lesz – gondolta – ez a hely hamar v�gez majd velem. – Ekkor meg �llt �s a m�lybe n�zett. Azt�n m�g egy utols� pillant�st vetett a napra, majd mosollyal az arc�n a v�zbe vetette mag�t. �rzett mindent. A nagy becsap�d�s a v�zbe nem vette el az eszm�let�t. �rezte a jeges vizet �s a s�t�ts�get. �rezte ahogy leveg��rt kapkodott. Ezer k�n j�tt r�, majd teljes s�t�ts�g. Azt gondolta v�ge. Lebegni kezdett... elhagyta a test�t. Tudta mi t�rt�nik. Tudta, hogy utazni kezdet.

Hatalmas f�ny j�tt, amit v�rt is, de ez a f�ny mag�ba sz�vta, amit m�r nem �rtett. Ekkor minden v�ltozott. Testet �s �letet �rzett �jra mag�ban, de nem Pesten volt. Egy parkban �lt egy asztaln�l, ahol a h�m�rs�kletb�l �t�lve ny�r lehetett. Egy magas ember j�tt �s le�lt vele szemben. Fekete haja �s fekete szeme volt, �tven �v k�r�linek n�zett ki.

– Szervusz Kriszta! A Hal�l vagyok. Besz�lgetnem kell veled. – A l�ny nem tudta mit �rezzen. Tudta, hogy val�ban a hal�l �l vele szemben, �s azt is tudta, hogy � m�r halott. De nem �rtette mit keres itt. Err�l egy m�tosz sem mes�lt. S�t, a hal�l, ha a t�lvil�gi hierarchi�t vessz�k alapul, akkor egy Istens�g. Hogy lehet az, hogy id�t szak�t r� egy Istens�g?

– Mi�rt pazarolja r�m az idej�t a hal�l, �nnek csak egy pillanat vagyok az id�ben. – A hal�lon l�tszott, hogy v�rja a k�rd�st, tekintet�t v�laszra k�szen a l�nyra szegezte. – Sok �let van, amit elveszek. Sok sok �let, ami �rtelm�t veszti. A teremt� nem k�ld senkihez, csak ha c�lja van valakivel. Ha valaki kedves sz�m�ra. Nyilv�n c�lja van veled. De nekem sem �rult el semmit. Csak, hogy besz�lj�nk �s cselekedjek bel�t�som szerint. – A l�ny �rtetlen�l n�zett, figyelte a nagyon is emberinek t�n� hal�lt, �s szem�be n�zett. – Mit tehetsz m�g velem, ami sorsomra hat. – A hal�l nem lep�d�tt meg a k�rd�sen. Kereszt�l ny�lt az asztalon �s megfogta a l�ny kez�t.

– �rzed a kezem, most hideg, j�ghideg. De sz�momra csak egy gondolat �s meleg lesz. Azt�n ha akarom t�zforr�, majd j�ghideg. De �rezheted kellemes szell�nek is. L�tod, kereszt�l ny�lok az asztalon. K�zt�nk az asztal. Ennek az asztalnak egy r�sze az eny�m. M�sik r�sze a ti�d. Fekete-feh�r kock�k tark�tj�k, ez jelzi a j� �s rossz v�ltakoz�s�t. �s l�tod, m�g ketten elf�rnek a n�gyzet alak� asztal mellet. �k azok akik mindig v�ltakoznak �s kihatnak arra ami a ti�d. Szem�ly�k nem olyan k�t�tt mint te vagy az �n szem�lyem. �k mindig helyet cser�lnek m�sokkal �s olyanok, mint a kock�k. Lehetnek feket�k vagy feh�rek. Te feh�r vagy, vagy fekete? Olyan vagy mint �n. �rezted a kezem, lehetett hideg vagy meleg. Te is ilyen vagy. Lehetsz hideg vagy meleg. Kett�nk k�z�l �n vagyok a mag�nyosabb. Hozz�d �lnek le azok az emberek, engem �k nem is l�tnak. Mindig �lnek ott. Vagy a sz�leid. Vagy egy perverz pap, akit �n m�r nagyon v�rok. Ott �l a sok hazugs�g �s s�t�ts�g. A k�rd�s az, mihez is kezdesz vele? –

Kriszta megd�bbenten figyelte a hal�lt �s arca mintha megfiatalodott volna a l�ny szem�ben. M�r nem �tvennek, csak olyan negyven�tnek n�zett ki.

A l�ny ekkor megpr�b�lt fel�llni, de nem tudott. Valami nem engedte. Ekkor meg�rtette, ezt most v�gig kell csin�lnia a hal�llal. A szem�be n�zett, �s mosolyt engedett fel�. Majd �gy sz�lt

– �n szeretem Istent. L�tom milyen most minden. Mag�nyoss�gom abb�l ered, ahogy �rzek �s l�tok. Tudom azt, hogy mi helyes �s azzal is tiszt�ban vagyok, gyakran hib�zom. Nem ments�get keresek n�lad. Nem a f�lelem hozott ide �s nem is b�szkes�g. A keser�s�g volt a vezet�m. Nem b�rom elviselni, hogy minden mocs�rba s�llyed �s �n tehetetlen vagyok. Nem b�rom elvesz�teni t�bb bar�tom �s nem vagyok k�pes ellens�gk�nt tekinteni a sz�leimre, mert szeretem �ket. Mondd, Hal�l, milyen gonosz van most a F�ld�n? Mondd el, mi�rt kell az embernek mindig �gy elveszni. Hisz olyan k�nny� meg�lni a megv�lt�st. Olyan egyszer� boldognak lenni. Mondd el, milyen gonosz van most a F�ld�n? Mondd! –

A hal�l fel�llt, �s most arca hirtelen harminc �vet �regedett. Odament a l�nyhoz �s b�z�s lehetett�vel megnyalta a l�ny arc�t. A l�nyt ett�l kir�zta a hideg. Azt�n a Hal�l vissza �lt �s hirtelen vissza fiatalodott.

– Minden cselekedtettem szimbolikus. L�ttad miv� lettem az�rt, hogy �zed �rezzem? Miv� lesz a n�, hogy �rezze azt akit szeretne? Milyen a f�rfi... Milyen ez a k�osz. �rtelemmel lehetne minden f�l� emelkedni. T�megek erre nem k�pesek, f�leg ha azok m�r r�g Isten�ket vesztett�k. N�zd azt az �lnok papot G�bor aty�t, vagy G�sp�rt a b�ty�d. Ne lep�dj meg, �n mindenkit ismerek, hisz el�bb vagy ut�bb �gy is n�lam k�tnek ki. Magyarorsz�g... Tudod mennyire nem sz�m�t nekem, hogy milyen orsz�g vagy v�ros lak�ja az akit kasz�m el�r? Nagyon k�dolva van a szakm�mban az Isteni igazs�goss�g. Eredetileg G�briel akart veled besz�lni, de Aty�nk �gy d�nt�tt ez az �n dolgom. A b�ty�d G�sp�r a gonosz l�ncos kuty�ival alkuszik. Hamarosan � maga is l�ncot kap. A pap.. tudod te.. milyenek �k. Ha nem tudn�d, tal�n itt sem lenn�l. Nem vagy k�pes alkudni mert l�tod azt mi a j� �s mi a rossz. Nem vagy k�pes igaztalant szolg�lni csak ideig �r�ig. Azaz orvos aki kezelt t�ged, �s nagy szerepe volt abban hogy tal�lkozzunk. Ugyanis az � gy�gyszeri m�rgezt�k lelked a legjobban. � m�g Istenben sem hisz. Azt gondolja a l�lek csup�n az agy sz�lem�nye �gy el�g csak az agyat gy�gy�tani. Meg fog lep�dni ha majd tal�lkozik velem. –

Mondta g�nyos mosollyal a hal�l, majd folytatta. – A sz�leidet a f�lelem vez�rli. Kezdetben a szeretet �s a szerelem vez�relte. �rtetek tettek mindent, de most fontosabb a megfelelni akar�s. Rossz emberek t�zet sz�tanak, hatalmas t�zet, ami az�rt �g, hogy kialudjon, ha �k lesznek hatalmon. A butas�got j� korm�nyozni. Az nem tud egys�gben �j kir�lyt jel�lni. A buta t�meg csak hiszi, hogy miden az aminek gondolja. Milyen is ez a gonosz, ami most er�s�dik. �rezted a nyelvem arcomon, l�ttad mennyit �regedtem. Ez az �hs�g. A v�gy, melyet �r�kk� �bren tartanak. K�v�nj�k a h�sod �s csak h�s vagy szem�kben. Ahogy eln�zem a F�ldi dolgok �ll�s�st, m�r nemed sem sz�m�t. Az �hs�g az egynem�eket is szenved�lyre k�sztette. A pap �hezik ir�ntad, de azt sem tudja mi a szerelem. Sokan, t�megek �heznek �gy �s tisztelik a szexsz�st. Ez mindenkire hat, akiben van �let. A b�ty�d a sz�leid a hazugs�gokat szolg�lj�k, mire m�r te is r�j�hett�l, nekik �gy k�nyelmes. Ott lent a F�ld�n m�g a gonosz sem �rv�nyes�l. Most a butas�g lep el mindent �s csak nagyon kevesen maradnak talpon. Akik talpon maradnak a F�ld�n, �k lesznek Isten vil�g�t�tornyai a M�gusok. Nyilv�n te is egy ilyen torony vagy. Az�rt vagy most itt. Mert mentsv�r vagy egy fuldokl�nak, aki m�g felismeri azt, hogy sz�m�ra leveg� kell. Ezt te meg tudod adni majd neki. Most nem halsz meg. �leted egy Angyal menti meg, aki veled lesz majd. Isten nem sok ember �letbe avatkozik be. A F�ld�n elv�sz szava, ez�rt �ltalatok �lteti azt. �j �z�nv�z van! Butas�g �raszt el mindent �s ebb�l csak ti l�tsz�dtok ki majd. De ha mind �ngyilkosok lesztek, akkor ti sem... Ez�rt vagy most itt, hogy �rts �s tudd mi�rt olyan rossz neked. Meg kell �rtened, hogy a hal�l nem megold�s. M�st is tehetsz. –

Kriszta elk�pedve n�zett a hal�ra �s hirtelen r�j�tt, nem akar meghalni �s boldog. – Mi�rt vagyok most boldog? Mi�rt nem akarok most meghalni? – A hal�l nevetett �s m�r csak h�sz �v k�r�li, fiatalembernek n�zett ki. Arca sima volt, haja �j fekete �s szemei is feket�k. Sov�ny teste mintha v�konyodott volna. A l�nyra m�lyesztette tekintet�t.

– M�r nincs benned az orvos gy�gyszere. Az benned depresszi�t �s szorong�st id�zett el�. Ez�rt van benned a boldogs�g �rz�s is. Mert jelenl�tem, az, hogy te velem besz�lsz, igazol sz�modra mindent �s meg�rted, hogy semmi sem hi�ba val�. Meg�rted azt, hogy az ember c�ljaihoz akar mindig feln�ni. Mikor kit�gul a vil�g az ember sz�m�ra, akkor sokan lemaradnak �s a butas�g tengert k�pez. Ebb�l mindig �gy van csak ki�t. Mindig neh�z ez, min�l fejlettebb az ember, ann�l nagyobb az es�lye az �npuszt�t�snak �s ann�l t�bb �ldozattal j�r az �t�ll�s. Azaz a t�gabb l�t�dimenzi�k elfogad�sa az emberis�gnek. Meg kell sokaknak �rteni azt, mennyire nem az anyag teszi �ket boldogg�. A boldogs�g most ott van benned �s �rezted, de most m�r tudod is, hogy legink�bb szellemi �ton hozhat� ez felsz�nre. A l�tr�nak minden fok�n meg kell �llni, ilyen az emberis�g. A fejl�d�s minden fok�n meg �ll �s er�t kell kifejtenie, hogy tov�bb jusson. –

A l�ny egy h�rtelen �tlett�l vez�relve fel�llt az asztalt�l. Most siker�lt neki, ami arc�ra kis meglepetts�get csalt. A hal�l erre csak annyit mondott. – L�tod, a tud�s velem szemben is felszabad�t. –

– Igen, l�tom. – sz�lt Kriszta – �rtettem �n mindent. De ha �lek tov�bb, ha csod�val hat�ros m�don a most a Dun�ban fuldokl� testem kiveti a v�z �s lelkem vissza sz�l bel�, a helyzetem rosszabb lesz. Pszichi�tri�ba z�rnak �s addig tartanak elnyomva m�g meg nem t�r�k. Sz�p ez, kedves Hal�l. Sz�p a v�gtelen �s te sz�momra egy csoda vagy. De ha vissza is ker�l�k, puszt�n csak ez v�r r�m. �gy nem sok �rtelme van most a F�ldi dolgaimr�l besz�lni... Kedves Hal�l... – A hal�l h�rtelen szigor� �br�zatot vett fel, �s most h�sz �vet megint �regedett. Arcvon�sai hat�rozottak lettek, �gy n�zet ki, mint egy hadvez�r. A l�nyra vetette hat�rozott tekintet�t �s er�lyesen sz�lt.

– Az Istenszerelm�re Kriszta! Ismerd fel helyzeted �s azt, hogy mit tehetsz meg. J� neked ott �lni? Musz�j neked abba az iskol�ba j�rnod, melybe a sz�leid j�ratnak? �gy meghalsz �jra. Vedd �szre. Ne f�lj az �lett�l, ne f�lj egy m�sik �lett�l. Nem kell vel�k maradnod. Egyszer�en ott hagyod �ket. Hajl�ktalank�nt is t�bbet �rsz mint halottan. �rtesz? Nekem kell megmondanom, azt ami k�zenfekv�? Hagyd �ket a fen�be. Lesz munk�d �s k�pes leszel majd eltartani magad. Neh�z lesz, de k�pes leszel. Azt ami sz�modra j�n, nem mondhatom el, de azt, hogy �n�ll�nak kell lenned, azt igen. A sz�leid val�ban bez�ratnak. De te tizenkilenc �ves vagy, nagykor�. Ha ott hagyod �ket nem tehetnek veled semmit. �rtesz? T�nj el a napba �s k�vesd azt az utat, melyet Isten neked jel�lt ki. Sokat mondok neked. Minden a te d�nt�seden �ll. Egyszer�bb hozz�m j�nni, mint k�zdeni az �letben. �n nem szeretem azokat akik hozz�m j�nnek. �n szoktam menni az emberek�rt. De te kiv�tel vagy, mert szeretlek �ppen �gy ahogy Isten szeret. �n sem szeretem a lelketlens�get. Az ember lelke hamarabb meghal, mint a teste. Eddig csak t�meggyilkosok lelke halt meg. Most h�rtelen a butas�g tenger�ben m�g a papok lelke is elhullik. Vissza m�sz �s mented az embereket! Megmutatod nekik az �rtelem �tj�t. Ez a te �s a hozz�d hasonl�k feladata. Ez nagyon fontos, mert ha nem lesz l�lek, akkor �n sem leszek t�bbet. A teremt�s �rtelem �ltal kezd�d�tt meg. Ha nincs �rtelem, csak racion�lis elme, rideg intelligencia, akkor elv�sz a kapocs ember �s Isten k�z�tt. Te h�rviv� leszel, pr�f�ta. Isten �ltalad nyilatkozik meg a F�ld�n, mert mindig van kinyilatkoztat�s. �ltalad fog megnyilatkozni. Most, a te hited m�r t�retlen. Te besz�lsz velem, �s besz�lni fogsz Istennel. Benned lesznek majd a dogm�k, teremnek a szent gondolatok. Ez a dolgod, tedd h�t azt! Ne vissza menj, hanem el�re, m�g ha az ismeretlen. �s most vissza k�ldelek! –

A k�vetkez� pillanatban a l�ny kinyitotta szem�t. Teste tiszta v�z volt �s 22 �v k�r�li f�rfi hajolt fel�. Pofozgatta �s k�rdezte hogy van. A f�rfi fekete haj� �s szem� v�kony testalkat� volt. K�s�rtetiesen hasonl�tott a Hal�ra. A l�ny els� k�rd�se annyi volt: – Te mentett�l meg, te itt vagy? – A f�rfi mosolygott majd �gy sz�lt: – Nem tudom kire gondolsz, de m�g nem tal�lkoztunk soha. Itt s�t�ltam az �jpesti als� rakparton, akkor l�ttalak meg. Nem pesti vagyok, �s csak v�letlen�l keveredtem a rakpartra. Hogy ker�lt�l a v�zbe? Vagyis v�rj, h�vok egy men�t, egy perc. –

Kriszta a ment�t�l megr�m�lt �s azonnal a sz�lei jutottak esz�be. – Ne! – sz�lt a f�rfire – Ne h�vj ment�t. – A f�rfi k�ts�gbe esetten n�zett a l�nyra. – �gy itt nem maradhatsz, akkor haza k�s�rlek. –

– Azt sem lehet – mondta a l�ny – nincs otthonom. –

– Akkor csak h�vok egy ment�t. – mondta a f�rfi.

– Ne – sz�lt �jra a l�ny.

A f�rfi ekkor elgondolkozott. – Itt nem hagyhatlak, ilyen vizesen. Hideg van. P�nzed van? – k�rdezte.

– Nincs. – felelte Kriszta.

A f�rfi erre bemutatkozott. – P�l vagyok. Tara P�l. Egy munkahelyi konferencia miatt vagyok itt. Becsemp�szlek a hotelszob�mba m�g �tmelegszel, mert itt nem hagyhatlak. –

A l�ny ekkor a papra gondolt, a Hal�lra, amikor megnyalta az arc�t. �s undorodni kezdet, de ekkor valami sz�m�ra ismer�s jelet vett �szre P�l nyak�ban egy med�l form�j�ban. A l�ny csalafint�n k�rdezett: – Mi az ott a nyakadban P�l? –

A f�rfi sz�gyenl�sen tette el a med�lt, majd meg sz�lalt: – Ez egy pentagramma. Istent �s az �rtelmet jelzi sz�momra. Az egy utat melyen a szellem j�rhat... Ez a jel, nekem szent. –

Kriszta ekkor hirtelen melegs�get �rzett, �s meg�rtette mi az, amit a Hal�l nem mondott el neki. P�l volt az. Isten terve, hogy hatalmas tutaj �p�lj�n a butas�g tenger�re, melynek �p�t�s�ben � �s P�l is r�szt fognak venni. Mindent meg�rtett. Kriszta egy pillant alatt szakadt ki k�rnyezete b�kly�j�b�l �s elindult �tj�n egy angyallal, melyet nem a sors, hanem Isten �s �nmaga jel�lt ki sz�m�ra. P�lra n�zett, valami eszm�letlen�l csod�s �s gy�ny�r�s�ges n�z�ssel, �s csak ennyit k�rdezett:

– Messze van a hotel szob�d? M�g �tmelegszem, m�gis csak el lenn�k ott, ha nem probl�ma sz�modra. –