Ellopott sorsok

Jegyek, karm�k, hivat�sok, melyeket k�vetni kellene sorshajlamaink vagy lelkialkatunk szerint. A fejl�d�s�nk sor�n, minden �llom�snak meg van a maga �rt�ke, el�nye vagy tehets�ge, mely szerint �lhetn�nk. A j�sok gyakorta besz�lnek arr�l, hogy mi lenne az ide�lis foglalkoz�s, szakma, melyre t�bbnyire t�nylegesen nem volt, vagy nincs lehet�s�ge a k�rdez�nek. Egyre nehezebb olyan ter�leten �rv�nyes�lni, amit sz�vb�l szeret�nk, vagy adotts�gaink miatt testhez�ll�, lelki alkatnak megfelel�. A jelen rossz, a jelen egy olyan val�s�got t�r el�nk, melyben, ha valaki nem sikeres, akkor �letk�r�lm�nyei ezt jelent�sen megs�nylik. A sikert most legink�bb csak p�nzben lehet m�rni, nem boldogs�gban �s a kozmikus feladat teljes�t�s�ben, csak p�nzben. Emiatt gyakran nem szeretik az �gyfelek, ha valaki kozmikus feladatr�l besz�l nekik, vagy �ppen az �giek akarat�r�l, mert valahol az egyszer� ember, �rzi azt, hogy ekkora �k�rs�get, ami most itt folyik a F�ld�n, nem akarna egy �gi sem.

L�tezik mindenkiben az �szt�n�s tud�s arr�l, hogy a kialakult k�r�lm�nyek�rt nagym�rt�kben az ember okolhat�. �gy legt�bbsz�r csak nyugtat�lag hathatnak, az igazs�gtartalommal m�r kev�sb� b�r�, k�zhelynek sz�m�t� mondatok, hogy „�gy volt meg�rva”, vagy „�gy akart�k az �giek”. Sokaknak seg�tenek elviselni a mindennapokat, de m�sra nem j�k, olyanok, mint a hal�los betegnek beadott placebo. Az �giek, mint m�r �rtam, senki nyomor�t sem k�v�nj�k. Nincs meg�rva semmi el�re, annak ellen�re, hogy v�ges dolgok sorsa valamilyen form�ba el�re l�that�. A rossz sem oktat� jelleggel t�rt�nik vel�nk, egyszer�en az�rt esnek meg a rossz dolgok, mert rossz hat�sok rossz k�vetkezm�nyei �rnek minket, melyre sorozatban k�pesek vagyunk rosszul reag�lni. Sok esetben nincs is helyes reakci�, �s gyakran vagyunk cs�be h�zva, ahogy ezt most a devizahitelesek esete is igazolja.

Mi�rt nem �rja le senki az igazs�got, mi�rt van az, hogy mindannyian egyfajta megold�k�pletet akarunk r�szor�tani jelen�nkre, hogy az majd minden bajt orvosol? Egyszer�en el kell ismernie az okkult szakebereknek azt a t�nyt, hogy vil�g �s az ember viszonya �sszetett, �gy annak hib�i is �sszetettek, ez�rt a megold�s sem eredhet puszt�n egy titok felt�r�s�val vagy megold�s�val. Maga az okkult szakember b�lcsess�ge csak �ltal�noss�gokban �s elm�letben lehet igaz, mellyel neki tiszt�ban kell lennie, hiszen tudnia kell azt, hogy az elm�let mik�nt is m�k�dik a gyakorlatban. Sajnos nagyon sok a f�lm�velt ember, akik pontos ismereteik hi�ny�ban hiszik azt magukr�l, hogy mindent tudnak. A f�lm�velts�g egyik legf�bb ism�rve is az, hogy valaki a saj�t tud�s�val t�lzott m�rt�kben van megel�gedve, illetve annak min�s�g�t �s m�rt�k�t is t�vesen �rtelmezi. A nagy tud�s� „mesterek” t�bbs�ge �gy van ezzel. Messzire ker�lik a szer�nys�get �s az al�zatot, minden szavukr�l azt hiszik, hogy szent�r�s, t�vesztve meg ezzel t�megeket, akik azt gondolj�k, hogy korunk nyomora valamif�le misztikus kereszt, melyet az emberis�gnek v�llain kell hordania.

Az igazs�g az, hogy „nincs kan�l” (Id�zet a M�trix c�m� filmb�l – a szerkeszt�), hogy val�j�ban �lhetn�nk m�sk�pp is, jobban �s teljesebben. Nem szabad elfogadni olyan magyar�zatokat, melyek arra biztatnak minket, hogy elfogadjuk azt, minden �gy van j�l, �s a v�ge �gy is j� lesz mindennek. Aki �gy tesz saj�t gyermekeit �rulja el, mert �k ugyan�gy szenvedni fognak a globaliz�l�d� kapitalista vil�gt�l, a torz liber�lis szellemt�l, mely a vakokat k�ldi �j�szversenyre �s a b�n�kat fut�versenyre az es�lyegyenl�s�g jegy�ben, ahelyett, hogy �sszer�en, a t�nyleges sz�ks�gletnek megfelel�en – bele�rtve a kultur�lis sz�ks�gleteket is – �ln�nk napjainkat. Nem kell meglep�dni a jelenen, nem kell meglep�dni azon, hogy annyian hagyj�k most el haz�nkat, mint '56-ban �s a m�sodik vil�gh�bor� ut�n. Jelenleg minden �t�dik fiatal k�lf�ldre megy �s ez a sz�m �vr�l �vre n�vekszik. K�z�l�k sokan nem t�rnek majd haza, mert lehet�s�g nem lesz r�. Nem sz�m�t ez, nem sz�m�t a nemzet, a korm�nyaink ez ellen semmit sem tesznek, m�g mi b�k�sen t�rj�k azt, hogy szem�nk l�tt�ra lopj�k el saj�t, gyermekink �s unk�ink sors�t.

Mindezt �sszegezve mondom, mit is lehetne j�solni a j�v�re, a korszakv�lt�sra? Hogyan is lehetne �g�rni, hogy itt egyszer rendben lesznek a dolgok, hiszen hi�ba minden, a gyermekeink m�r m�s haz�ban vannak. Haza hozni �ket nem a politika fogja, hanem mi, mikor v�gre kez�nkbe vessz�k a saj�t sorsunkat. Most ne �rtsenek f�lre, nem kell ide fegyver, nem kell ide forradalom, vagy b�rmilyen izmus, egyszer�en csak arra lenne sz�ks�g�nk, hogy azt tegy�k, amit saj�t sz�l�f�ld�nk�n tehetn�nk, er�forr�sainkb�l abba az ir�nyba �p�tkezzenek, mely felfel� vezet, nem pedig innen el. Utakat �p�tenek, melyek kivezetnek minket az orsz�gb�l, melyek lehet�s�get mutatnak, melyek kv�zi megfosztanak minket saj�t sz�l�f�ld�nk jog�t�l. �gy n�zve neh�z azt mondani valakinek, hogy j� �cs lenne, tan�t�, vagy szobr�sz, mert mindenki abb�l �l, abb�l teremti el� kenyer�t, amib�l tudja. A p�lyav�laszt�sok sem tehets�gr�l vagy �rdekl�d�sr�l sz�lnak, hanem az �rv�nyes�l�sr�l a p�nz vil�g�ban. Ezzel a vil�ggal a legnagyobb baj az, hogy ezerb�l, mindig csak egy gy�ztes van... A gy�ztesen k�v�l, mindenkinek azzal kell be�rni amije van, mert amije volt azt elvett�k t�le.

Sorsunkat azok lopj�k el, akik korl�toznak saj�t szabads�gunkban. Azok veszik el, akik nem engedik azt, hogy saj�t f�ld�nk�n, saj�t v�delm�nkben cselekedhess�nk. Azok veszik el sorsunkat, akik n�gy�vente, sokat �g�rve vesznek el m�g t�bbet. Azok veszik el sorsunkat, akik tud�sr�l besz�lnek, de butas�gokat hitetnek el vel�nk. Sajnos, amit le�rtam, meggy�z�d�sem szerint igaz. Nem l�tom azt, hogy ebb�l milyen ki�t van, azaz nem merem l�tni, mert rossz abba belegondolni, hogy sorsunk k�zbev�tele nem megy majd k�nnyen. Rossz azt l�tni, hogy a szabads�ghoz �s igazs�ghoz er� kell, mely er�t nek�nk kell majd megteremteni…

Echnator