Beteg "gy�gy�t�k"

Nem titok, de sokan nem tudj�k azt r�lam, hogy kerekessz�kes vagyok. Sz�let�semt�l fogva egy s�lyos betegs�g tart fogs�gban, egyfajta izomsorvad�s, mely id�vel minden izomzatot fel�r�l a testemben. Az orvosok k�t �ves koromban diagnosztiz�lt�k a k�rt, s akkor r�gt�n le is mondtak a j�v�mr�l. Szerint�k, a jelenlegi tudom�ny �ll�spontja szerint, �n m�r nem �lhetn�k, �s nem dolgozhatn�k itt. Egyed�l maradtam sz�leimmel, akik akkoriban m�g szinte maguk is gyermeki ifj�s�gukat t�lt�tt�k, �s sz�let� �cs�mmel, aki a betegs�g egy drasztikusabb form�j�t �r�k�lte. Az�rt �rok most, hogy n�h�ny saj�t p�ld�val r�vil�g�tsak olyan dolgokra, amikkel az �let�nk sor�n sokan tal�lkozunk, de amikr�l besz�lni m�gsem szeret�nk, vagy mer�nk.

Nem szeretn�m az elcs�pelt �s sokszor emlegetett sir�nkoz�ssal megt�lteni ezt az oldalt, hiszen el�ttem oly sokan szidt�k m�r az emberek hozz��ll�s�t a betegekhez, vagy a nem megfelel� akad�lymentes�t�st, de tenni ellene m�gsem tettek. Az �vek sor�n sz�mos sorst�rssal hozott �ssze az �let, akik kicsiny vil�gukba ragadva, s abba er�sen kapaszkodva szidt�k a rendszert, az „eg�szs�ges” t�rsadalmat, de tenni ellene nem tettek semmit. Ma Magyarorsz�gon nincs igaz�n olyan szervezet, mely �sszefogn�, vagy �rdekeik �rv�nyes�t�s�ben seg�ten� a mozg�skorl�tozottakat. Melyek vannak, azok nem el�g er�lyesek ahhoz, hogy eredm�nyt �rhessenek el. Hogy ez kinek a hib�ja? Nem a rendszer�, hanem azok� az emberek�, akik ebben a helyzetben �lnek. Hiszen kik k�pviselhetn�k magukat legink�bb, ha nem az �rintettek.

Sokszor �s sok�ig pr�b�ltam felvenni a kapcsolatot a k�rny�kbeli szervezetekkel, de egyszer sem tal�ltam akt�v csapatot. Tudom, hogy nem k�nny� �rv�nyes�lni, az �n helyzetemben m�g kev�sb�, hiszen seg�ts�g n�lk�l a h�zat nem tudom elhagyni, de az internet kor�ban, ha valaki kicsit is mobil lenn�nek lehet�s�gek. Ennek ellen�re nem t�rt�nik semmi, csup�n szidjuk a v�rost ahol �l�nk, hogy nincs meg�p�tve a j�rda a zebr�n�l, vagy a bej�rat a boltba. Van-e jogunk szidni b�rkit is, magunkon k�v�l, ha semmit sem pr�b�ltunk meg tenni az �gy�nk �rdek�ben? Ezen sokan, m�s t�m�kban is elgondolkodhatnak, mert nem gy�z�m el�gg� hangs�lyozni, hogy mekkora ereje van ak�r egyetlen gondolkod� �s cselekv� embernek is. M�g ha gyakran falakba is �tk�z�nk, a j� p�lda is rag�lyos lehet, nem csak a negat�v.

De visszat�rek m�r a f�vonalra, ami miatt elkezdtem e sorokat �rni. Gyermekkorom els� �veit�l kezdve sz�mos „csoda” m�dszeren mentem kereszt�l, melyt�l sz�leim, s id�vel magam is, a gy�gyul�st v�rtuk. Mivel sosem tanultam meg teljesen j�rni, �gy �let�nk sem �gy zajlott, ahogy egy �tlag csal�d�, sosem j�rtam �vod�ba, �s az iskol�b�l is hozz�nk j�ttek el a tan�rok �r�t adni, nem ford�tva. Napjaink nagy r�sz�t legkisebb koromban a gy�gyf�vek haszn�lata tette ki. Finom illat� f�rd�k, rossz �z� te�k �s cs�sz�s olajok k�zt cseperedt�nk, melyek hat�s�t gyakorta bizonygattuk egym�snak. Itt el kell mondanom, hogy a gy�gyn�v�nyekkel az�ta is sz�vesen foglalkozom, haszn�lom �ket, s adom tan�csk�nt tov�bb, mert sz�mos bajt megel�znek, �s seg�tenek a gy�gyul�si folyamatokban, kieg�sz�t� kezel�sk�nt. Csod�t persze nem hoztak...

A k�vetkez� pr�b�lkoz�s m�r j�val ink�bb spiritu�lis szinten ment v�gbe, sz�leim ugyanis megtanultak egy bizonyos energia k�zvet�t�st, k�zr�t�teles gy�gy�t�st. Naponta �r�kig fek�dt�nk csendben �s mozdulatlanul, mik�zben �k, vagy m�s nagyobb „mesterek”, felett�nk tartott�k kezeiket. K�pzelhetik, mennyire nehezen viselte egy 6-8 �ves gyerek az ilyen jelleg� „gy�gy�t�st”, mely k�zben meg sem sz�lalhat, m�g ha nem is tud �gy mozogni, mint egy eg�szs�ges ember. A k�vetkezm�ny ugyanaz volt: enyhe meleg �rzeten k�v�l, amit az er�s koncentr�ci� megind�tott, csup�n a bizonygat�s maradt, az ekkoriban m�r felmer�l� k�tked�s mellett.

Ezut�n k�vetkeztek m�g k�l�nb�z� nagy siker� �s p�ld�kkal al�t�masztott term�szetes hat�anyag� kapszul�k, drazs�k �s furcsa �llag� porok, di�t�k �s �trend-kieg�sz�t�k, melyeket nagy lelkesed�ssel pr�b�ltunk ki, mindaddig, am�g a sov�ny kis p�nzt�rc�nk b�rta. Volt m�gnester�pi�s k�sz�l�k �s volt v�z�r bem�r� t�ltos mester is n�lunk. Szinte minden �vben tal�lt r�nk, vagy tal�ltunk mi egy-egy h�res gy�gy�t� „m�gust”, aki vagy a szellemek nyelv�n �rtett, vagy sz�letett k�pess�ggel b�rt, elmond�sa szerint. Mint a mes�kben, annyi boszork�ny fordult meg kis h�zunkban, hihet�bb �s hihetetlenebb t�rt�netekkel, melyek szerint mi f�ldre sz�letett angyalok vagy indig�, esetleg krist�lygyerekek vagyunk, akik �nk�nt v�llalt�k a szenved�st, hogy jobb� tegy�k a vil�got.

Mondanom sem kell, milyen h�zelg� dolog volt ez, mikor kisgyermekk�nt egy olyan dics�s�g f�ny�ben tetszelegtem, amir�l tulajdonk�ppen gondolkodni sem lenne szabad. Kiv�lasztott tudatom sokszor tett er�ss�, de legt�bbsz�r mag�nyoss� �s �rtetlenn�. Nem voltam t�le se jobb, se b�lcsebb, csup�n s�t�tben tapogat�ztam, m�g azt hittem, minden gondolatom Isteni sugallat. Eml�kszem, t�bbsz�r k�sz�tett�nk ilyen meg�rz�sek alapj�n „gy�gyitalt” testv�remmel, melynek f�bb alkot�elemei a tej �s a csokol�d� volt. Sz�leim minden k�v�ns�gunkat teljes�tett�k e t�ren, h�tha a Nagy m� k�sz�lt �ppen szavaink nyom�n. Az �des ital �ze sem feledtette a keser� csal�d�st, amit a sz�mtalan fizikai �s agykontrollos k�s�rlet kudarca okozott.

Az utols� csepp a poh�rban tizen�ves korom k�r�l volt, amikor is mag�ba szippantott minket egy kereszt�ny szekta, s melynek lelkes h�vek�nt naponta tizen�t alkalommal el�re meg�rt im�kat kellett felolvasnunk nagy odaad�ssal. Egy ideig sz�pen fejl�dt�nk, lelki mester�nk szerint, aki valamilyen papi vagy tiszteletesi c�met viselt, de egy id� ut�n egyre t�bb p�nzt kellett volna kiadnunk k�l�nf�le k�tetekre, illetve „�ld�sokra”, im�kra. Egy id� ut�n, nagy megk�nnyebb�l�semre, sz�leim v�gre kimondt�k a b�cs�sz�t, �s megszak�tottuk vel�k a kapcsolatot. A megeml�tett p�ld�kon k�v�l biztosan voltak m�g m�sok is, de ezek jutottak most eszembe.

Akkor azt hittem, sosem fogok t�bb� hinni semmiben. Hi�ba tudtam, �reztem azt, hogy l�tezik a m�gia, �s minden a hely�n van, m�gis �gy �reztem megloptak �s becsaptak. A megvil�gosod�st szerettem volna el�rni, de helyette csak egy helyben toporogtam, elvetve vagy meg sem tal�lva olyan racion�lis eszk�z�ket, mint p�ld�ul a gy�gytorna vagy a tudatos �tkez�s. A val�di m�gi�val ezut�n ker�ltem kapcsolatba, melynek seg�ts�g�vel ma m�r nem a vak hit t�lti ki mindennapjaimat, hanem a cselekv�s �s a fejl�d�s. Hiszen minden tan, vall�s �s eszk�z eredend� �s legfontosabb c�lja az volna, hogy az egy�n megtal�lja saj�t fejl�d�s�nek �tj�t. Egyetlen egy alkalomra sem eml�kszem, hogy ezt a hozz�nk l�togat� „mesterek” eml�tett�k volna nek�nk, csak a csod�r�l, annak v�r�s�r�l volt sz�.

Ma m�r tudom azt, hogy a felel�ss�get nem h�r�thatjuk m�sra, sem Istenre, sem csodaszerekre. Ma m�r tudom azt, hogy a vak hit nem fog helyett�nk bev�s�rolni a boltban, sem pedig meggy�gy�tani. Csak is az �rtelemmel meg�lt hit vezet el�re, csak is az azzal meghozott d�nt�sek cselekv�sek visznek el a c�ljainkhoz. Az �ton mind tal�lkozunk neh�zs�gekkel, melyeket el�sz�r tudatos�tani kell, azaz nem szabad tagadni. Ezut�n pedig �bernek kell lenni, k�l�nben probl�m�ink megold�s�t kutatva k�nnyen eshet�nk m�lyebb g�d�rbe, ha nem figyel�nk oda, s mer�lhet�nk el a s�t�tben, mik�zben a f�nyt keress�k. Ismert mond�s, hogy a Pokolba vezet� �t is j� sz�nd�kkal van kik�vezve, ismerj�k h�t fel azt, ha valami t�l sz�p, t�l csillog� ahhoz, hogy igaz legyen. A csod�kban �n magam tov�bbra is hiszek, de ma m�r p�romnak k�sz�nhet�en vil�gosan tudom azt is, hogy a megvil�gosod�st csak is az �rheti el, aki a megvil�gosod�s ut�ni v�gy�t uralja, �s elfogadja azt a fejl�d�si m�rt�ket, melyre saj�t term�szete szerint k�pes…

Szofril