Merjünk!

és csendes egyvelege a mindenségnek kúszik velünk a tétova semmiben, mint ahogy az előbb is írtam a láthatatlan résznél, mit, csak az az olvasó érthet, ki meri használni képzeletét, ki képes arra, hogy szakítson az ésszerűtlen szabályok halmazával, amelyeket egy erkölcsi tartással nem rendelkező tömeg és vezetőréteg szeretne ránk erőltetni. A szabály az, hogy nincs szabály, de rendnek kell lennie! A mostunkban ezer és ezer szabály van, főleg jogszabály, de rend az nincs. Akkor miért a szabály, miért a sok törvény? Egyetlen haszna az egésznek, ami nem a rendetlenséggel szemben mutatkozik, hanem azokkal szemben, kik szeretnék a káoszt megszüntetni, azaz azokkal szemben, kik szabályok nélkül is tisztességesek lennének, azaz a szabály, a törvény csak azért van, hogy ne merjünk...

Mindezt összegezve, azt tudom tanácsolni mindenkinek, hogy saját határait ismerve, merjen! Merjen szólni, merjen gondolkodni és merjen cselekedni, még akkor is, ha az szabályellenesnek tűnik, mert a mi „demokráciánkban” minden csak látszat, ezért minden csak annak tűnik, ami éppen nem az. Bátorságunk, merész lépésünk csupán szabályellenesnek tűnik, mert ha ténylegesen az lenne, lenne mi ellen lázadnunk, nevén tudnánk nevezni a gyermeket, így kialakulna köztünk a szellemi egység. Ha szellemi egységben lennénk, akkor megszűnne a rendetlenség és a káosz, azaz minden olyan elem, amely nem képes beilleszkedni a rendbe, deviáns lenne. Megfordulna minden, a jelenlegi elit egy jó része elveszne a süllyesztőben, míg a valós értelmiség lehetőséget nyerne a felemelkedésre.

A trükk az, hogy értelmes ember nem képes barbár módra viselkedni, nem képes ártani másoknak, nem képes arra, amit most velünk a napról napra születő újabb szabályok és rendeletek tesznek. Sajnos az érem másik oldala az, hogy pont a tehetetlensége miatt van most káosz, mivel cselekedni nem mer, hiszen értelme törvényességet és tisztességet követel meg tőle. Ezért én csak annyit írok, merjünk! Merjünk tenni új dolgokat, és merjünk kockáztatni, természetesen saját határainkon belül. Akinek nincs családja, nincs kiért felelnie magán kívül, ám értelmesnek gondolja magát, merjen többet tenni, a szabályokkal szemben. Merjen bátrabban lépni és cselekedni, mert azok a szabályok amelyek az elmúlt évtizedeinkben születtek, nem minket és nem a rendet szolgálják.

Csendes káosz van az országban, alkotmányos káosz, melyben mindenki hülyén viselkedik. Olyan mintha azt írnák elő, hogy állva és nyitott szemmel kell aludnia mindenkinek és a táplálékot ezentúl a fülünkön kell bevinni a szervezetünkbe. Megtiltják a szájjal evést, és az értelmes ember csak a száját húzza, nem mer, így inkább ételt töm a fülébe, persze közben szidja a rendszert. Aki pedig az egésszel mit sem törődik, éli világát, gazdagodik más lelkiismereti válságán és előbb vagy utóbb, vezetőként tisztelhetjük majd, aki elfogja rendelni azt, hogy ezentúl, csak kézen járva közlekedhetünk az utcán… Mindenki nagyon mérges lesz, nagyon csúnyán fog beszélni, de kézen fog járni, ha nem értik meg időben azt, hogy MERJÜNK!!!!

Thons

2012. 11. 07.