Itt a tavasz!

Itt a tavasz, ilyenkor megdobban a sz�vem, v�gyat �rzek arra, hogy sok id�t t�ltsek a term�szetben, ha tehetem. Mindenhol friss f� sarjad, mik�zben a leveg� egyre melegebb. A term�szet ilyenkor mindenhol megmutatkozik, a falusi utc�k ment�n r�gyezni kezdenek a f�k, majd vir�gba borulva �g�rnek a m�hekkel egy�tt, b� term�st. Az emberek is pr�b�lnak megsz�p�lni, ahogy ledobj�k a t�li ruh�kat �s felveszik a k�nnyed tavaszi viseletet. L�tok miniszokny�s tin�dzser l�nyokat, akik a faluban, illetve iskol�ba menet, �gy k�n�lj�k b�jukat, mint ami mindenki sz�m�ra kaphat� lenne. Tizenhat fok volt, nem hideg, de nem is t�l meleg, de a l�nyok, az iskol�s l�nyok m�r is �gy �lt�znek, mint egy ribanc.

Sok l�nyos any�val besz�lgetek, a minap Kriszt�val is �gy esett az edz�teremben. Meg is jegyeztem neki, hogy �gy �lt�znek a l�nyok, mint egy �tsz�li kurva. Kriszta ebben egyet�rtett velem, majd panaszkodni kezdett, hogy alig b�rja f�ken tartani a saj�t 14 �ves l�ny�t. Sok gondot sorolt fel, de meg�t�tte a f�lem, hogy a le�ny m�r n�gy �ve hast�ncot tanul. Megjegyeztem az �desany�nak, hogy a hast�nc az egy erotikus t�nc, nem hiszem, hogy j�t tesz egy t�z �ves gyermeknek, ha m�r n�gy �ve t�ncol a le�ny. Az anya erre er�lyesen felelte, hogy mindenki j�r, a gyerek szereti, j�t tesz neki. Gondolod – mondtam – falunapon fell�ptek a hast�ncosok. A f�rfiak megrohant�k a sz�npadot, mindenki �hes szemekkel n�zte a vonagl� n�i testeteket, mik�zben k�z�pen egy 5 �v k�r�li kisl�ny vonaglott. Szerintem az eg�sz undor�t� volt, burkolt szexualit�sa miatt. T�lem lehet hast�nc, vagy b�rmi m�s, de igaz�n ez is csak az �llatot hozza ki az emberb�l. Kriszta nevetett, majd azt mondta, � b�szk�n n�zte ekkor l�ny�t, hisz � is fell�pett. – Na igen – jegyeztem meg, majd folytattam az edz�st. P�r perc m�lva bej�tt Kriszta l�nya, p�nzt k�rni az �desanyj�t�l. A le�ny egy nagyon r�vid nadr�got viselt mag�n, kiemelve m�g kisl�nyos b�jait. Hasa szabadon volt, ahol tetov�l�s nem l�tszott, csup�n egy k�ld�k �kszer csillogott. R�j�ttem Kriszta l�nya is olyan, mint egy sarki n�, �s erre az �desanyja b�szke.

A falusi tavasz nem csak a l�nyk�kon mutatkozik meg, l�tszik ez a falu apraja nagyj�n. Ilyenkor minden traktor permetezni megy a gy�m�lcs�s�kbe, m�g vir�gz�s el�tt elv�gzik a lemos� permetez�st. Majd azt�n ezt folytatj�k eg�sz ny�ron, sz�retig. �gy lesz j� �s eg�szs�ges a magyar gy�m�lcs, melyet a vid�ki naps�t�s �s a k�thetenk�nti permetez�sek �rlelnek finomm�. V�lem�nyem szerint, senki �s semmi sem ellen�rzi a gazd�kat, hogy mennyit permeteznek. Van ugyan permetez�si napl�, de senki nem foglalkozik vele. �n m�g egy �zletben sem l�ttam, hogy ki lenne �rva, mikor �s mivel permetezt�k a gy�m�lcs�t, vagy a z�lds�get.

A tavasz j�n, �s mindent els�p�r, �letet hoz a faluba. Azok a „boldog” p�rok, csal�dok, akik eddig a hideg miatt a n�gy fal k�z�tt oldott�k meg zajos n�zetelt�r�seiket, most v�gre nyitott ablak mellett, vagy �ppen az udvaron tehetik ugyanezt, sz�rakoztatva ezzel, az utca n�p�t. A tavasz ki�lteti az �regeket a kiskapuba, kiknek �les �s rossz nyelv�k k�gy�k�nt sziszeg minden arra j�r� ir�ny�ba, m�g akkor is, ha kedves k�sz�n�st er�ltetnek magukra. A falu m�r csak ilyen, itt m�g �lnek a hagyom�nyok. A d�lel�tti pezsg�shez hozz� tartozik a zenesz� is, amely n�lk�l nehezen k�pzelhet� el a tavaszi pezsg� falu. Egykor m�g n�pzenei kincsr�l lehetett besz�lni, ahol Kod�ly �s Bart�k �ld�sos munk�ja �r�k�lte meg azt, ami m�r r�g nincs. Sz�l a zene, a cig�ny, lakodalmas vagy m�s n�ven mulat�s zene, amit egym�s ellen pr�b�lnak hangolni.

Az ig�nytelens�g fellegv�ra ez, amit, ha mindez m�g nem el�g, megf�szerez egy kis nemzeti, hazafias rock zene, amit �ppen a falu frissen nemzetiv� avanzs�lt egy�nei pr�b�lnak honos�tani. Sajnos a nemzeti rockkal is egy a baj, hogy rendk�v�l ig�nytelen �s primit�v zeneileg. �gy azt�n, nagy tavaszi kavalk�d, hol cig�nyzene, hol mulat�s, hol nemzeti rock k�nyezteti hall�som. Ha mindez m�g nem el�g, akkor lehet hallani, ahogy a falu v�g�n Kolomp�r�k �ppen mulatni k�sz�lnek, mert B�l�t most engedik ki a b�rt�nb�l az �szi falop�s�rt, vagy �ram lassz�z�s�rt. Ilyenkor Isten tudja honnan, de �ri�si hangfalakat szereznek, majd eg�sz �jszaka �s nappal, �nnepel a kicsiny harminc-hatvan f�s csal�d.

Sz�p a falusi tavasz, figyelem m�r legelnek a tehenek a vas�t oldal�ban, ahol k�ztudottan nem j�, ha legel a teh�n, hiszen a vonat kerek�r�l sz�rmaz� f�mszemcs�k, megtapadnak a f�v�n, amit a teh�n elfogyaszt, majd k�s�bb mi is. Ebb�l lesz a friss falusi teh�n tej, amit a k�zeli piacon v�s�rolnak, hiszen eg�szs�ges. A t�bbi teh�n a magasfesz�lts�g alatt legel, az lehet nem okoz semmit, k�zvetve, b�r biztos, hogy az elektrom�gneses hat�sok ak�r r�kot is okozhatnak. Na de ez a p�sztor gondja, ki alattuk legeltet. Tavasszal megindulnak a hal�szok is a foly�ra. Egy baj van vel�k, hogy enged�ly�k nincs, k�m�letes m�dszer�k nincs. A foly�ban miattuk nincs hal, ezt tudja mindenki, de tenni ellen�k mi nem tudnunk, hiszen k�tnek a rokoni sz�lak. Magam r�sz�r�l m�r sz�ltam, tettem ellene, de �llami, karhatalmi beavatkoz�s n�lk�l sz�lmalomharc az eg�sz. Az orvhal�szat m�k�dik, a foly�n t�z cs�nak van lent, abb�l egy sem tisztess�ges horg�sz. Abb�l is l�tszik, hogy megjelennek a vizek mellett, hogy friss s�r�s �s cigarett�s dobozok vannak eldob�lva az �rt�ren, mert itt a faluban bizony sokan szemetelnek. K�t napja egy csal�d ment ker�kp�rral a szomsz�d faluba, meglehet�sen ki�lt�zve. El�l az apa, h�tul a gyerekek. Az apa el�vette a cigit, menet k�zben sikeresen meggy�jtotta, majd a gyerekek szeme l�tt�ra a dobozt az utc�n eldobta, a szomsz�d h�za el�tt.

Megd�bbent� l�tv�ny ez, amit �jra �s �jra fel kell tudni dolgozni. Egyszer pirosat kaptam a vas�tn�l, el�ttem �llt a falu legnagyobb mez�gazdas�gi v�llalkoz�ja, aki a politik�ba is belesz�l, ha teheti. Sz�p nagy telepj�r�ja van, �ppen kihaszn�lta a v�r�s jelz�st a soromp�n, elfogyasztott egy szendvicset. Miut�n feloldott a soromp�, � nem indult el azonnal. El�tte kidobta az �teles tasakj�t, a csomagol� pap�rt �s az �d�t�s dobozt az ablakon, majd elhajtott a lehet� legnagyobb term�szetess�ggel. � az igazi falusi gazda, a magyar gazda aki majd megmenti a magyar mez�gazdas�gi term�ket, �k azok akikben b�zhatunk t�bb sz�zmilli�s vagyonuk miatt.

H�t ilyen, ilyen a falusi tavasz, ahol a term�szet m�g csak tudn� a dolg�t, de l�tszik az, hogy az ember nagyon elt�vedt, �s egyre k�zelebb van az olyan vad�llathoz, aki nem r�sze a term�szetnek, nem r�sze semmilyen k�z�ss�gnek, csak puszt�tani akarja �nmag�t �s m�sokat...

Echnator