A nevet�s hull�mhossz�n

Korunkban a probl�mak�zpont� gondolkod�s van elterjedve, m�s n�ven a megold�s keres�, ami tulajdonk�ppen ugyanaz. Az adott gondot, a fesz�lts�g okoz�j�t �ll�tja k�z�ppontba, s azt minden�ron igyekszik megoldani, vagy el�le elmenek�lni, hogy ne is l�ssa. Szinte az anyatejjel egyszerre sz�vjuk magunkba ezt a fajta hozz��ll�st. M�r eg�szen fiatalkorban elkezd�dik a gyerekek versenyeztet�se, de legk�s�bb az iskol�ban bel�nk nevelik, hogy tanulni kell, mert nem lesz bel�l�nk semmi. Feln�ttkorunk m�g meg sem val�sult probl�m�j�t oldjuk meg gyerekk�nt, ahelyett, hogy az�rt tanuln�nk, mert k�v�ncsiak vagyunk, hogy megismerj�k a vil�g �s k�rnyezet�nk csod�it. Mindannyian v�gyunk vissza gyermekkorunkba, �s nosztalgikusan emlegetj�k, „milyen k�nny� is volt m�g azokban az id�kben �let�nk”, de vajon mi v�ltozott meg az�ta? Elfelejtett�nk nevetni, elfelejtett�nk j�tszani!

A nevet�s olyan testi �s lelki folyamatokat ind�t be benn�nk, melyek pozit�van hatnak eg�szs�g�nkre, feloldj�k a benn�nk felgy�leml� fesz�lts�get �s �j, lelem�nyes megold�sokat juttatnak esz�nkbe. A humor seg�ts�g�vel, bajainkat kifigur�zva, szinte fel�lemelkedhet�nk a probl�m�kon akkor is, ha azokat k�ptelenek vagyunk az adott pillanatban megoldani. Szervezet�nkben a stressz hat�s�ra olyan folyamatok indulnak be, melyek al��ss�k eg�szs�g�nket. Ki ne �rezte volna m�r azt, hogy az idegess�gt�l f�j a gyomra, a feje, vagy �k�lbe szorul a keze? Szervezet�nkben minden sejt kapcsolatban �ll a m�sikkal, s ha gondolataink zaklatottak, ha pesszimist�n, tervek n�lk�l, lemond�an tekint�nk a j�v�be, azt minden sejt�nk �t fogja venni. A ki nem adott fesz�lts�g ak�r s�lyos betegs�gekhez is vezethet, amit statisztik�k al� is t�masztanak. Azokban az orsz�gokban, ahol az emberek kil�t�stalannak �rzik magukat, sokkal nagyobb a megbeteged�sek sz�ma.

�m felm�r�sek azt is bizony�tj�k, hogy nem a gazdagabb orsz�gokban optimist�bbak az emberek, a boldogs�g �rz�se, a nevet�s, a j�t�koss�g nem f�gg �ssze teljesen a gazdas�gi helyzettel. Ez csup�n gondolkod�sm�d k�rd�se. K�pesek vagyunk-e arra, hogy elvonatkoztassunk, hogy humorosan �lljunk hozz� a mindennapi gondokhoz, vagy ink�bb panasz�radatot z�d�tunk k�rnyezet�nkre, �s saj�t szervezet�nkre? A mosoly, a nevet�s azonnali hat�s�. K�pes n�velni az immunrendszert, jav�tani a kering�st �s a sz�v munk�j�t, gyors�tja �s megk�nny�ti az em�szt�st, az�ltal, hogy mikor nevet�nk, minden izmunk, minden sejt�nk csatlakozik j�kedv�nkh�z. A nevet�s egyfajta �rzelmi kis�l�sk�nt m�k�dik, mely ut�n test�nk �s lelk�nk is kisimul, t�volba helyezve mindazt, ami miatt s�rhatn�nk is. Gondolkod�sm�dunk m�r nem probl�mak�zpont� lesz, hanem boldogs�g, j�kedv k�zpont�.

Nevess�nk tudatosan, vess�k el a probl�m�k k�z�ppontba helyez�s�t, a folyamatos agg�d�st, �s az �ngerjeszt� stresszt. Nevess�k ki saj�t bajainkat, nevess�nk egy�tt m�sokkal, hogy kapcsolataink is bens�s�gesebb� v�ljanak. Legy�nk realist�k, de �gy, hogy k�zben r�csatlakozunk a nevet�s hull�mhossz�ra, �s �nfeledt j�t�k k�zben megtanulunk kikapcsol�dni. A humor nem vak, nem fedi el szemellenz�sen a gondokat, nem is egy�rtelm�en optimista, sokkal ink�bb realista, m�gis k�pes arra, hogy �ltala felold�djunk. Olyan szellemi s�kra jutunk �ltala, mely okosan haszn�lva a magas szint� m�gia r�sze. A mosoly tana megtal�lhat� a keleti kult�r�kban �s vall�sokban, b�r nyugaton nem annyira elterjedt, m�gis �vek �ta l�tezik Hahota klub, ahol kimondottan olyan emberek gy�lnek �ssze, akik szeretn�nek fel�d�lni, egym�s t�rsas�g�ban j�kat kacagni. A kezdem�nyez�s Amerik�b�l indult, de m�r Magyarorsz�gon is t�bb v�ros csatlakozott hozz�.

J�l l�tszik h�t, hogy �rdemes nagyobb hangs�lyt fektetn�nk a nevet�sre, melyre a magyar nyelvben t�bb, mint negyven szinonima l�tezik. Nem szabad arra v�rnunk, hogy majd ha �let�nk jobb lesz t�bbet mosolygunk, hiszen eleve att�l lesz jobb az �let�nk, ha megtessz�k. Egy mosoly h�d lehet, egy nevet�s zene lehet, egy kacag�s forradalom lehet az �let�nkben, ami mindent megv�ltoztat, ha azt sz�vb�l tessz�k. Torn�ztassuk h�t meg rekeszizmainkat minden nap, tal�ljuk meg azokat a gondolatokat, melyek fel�bresztik a benn�nk �l� gyereket, akinek m�g a mond�s szerint minden vicc �j. Haszn�ljuk ki az egyetlen olyan „gy�gyszert”, aminek nincsenek mell�khat�sai, �s nevess�nk!

Szofril