2013 Július

Sokféle neve van a júliusnak a Cézárról elnevezett hónapnak. Ennek a jeles időszaknak én is adok egy nevet, ezt a hónapot, a Tökéletesség hónapjának nevezem, mert ilyenkor már érezteti hatását az őszi bőség, de még meg van a tavaszi zöldáradat, még él a friss lendület és a nappalok elég hosszúak, hogy ne jusson eszünkbe az ősz. Most szépek az éjszakák, amelyet kellemessé varázsol a nappal elviselhetetlen meleg. A csillagok sem szégyenlősek, ha nem egy nagyvárosban szenvedünk, akkor az éji égbolt lenyűgöző látványt képes elénk tárni. Sok szépség van a hónapban, amelyek leginkább a természettel hozhatók összefüggésbe. Szeretem ezt a zsongó hónapot, a meleget, amit ilyenkor ad a Nap, a friss ízeket és hőségtől remegő nyári levegőt.

Hőség és hideg váltakozik most, igazán mindkettőnek meg van a maga szépsége, csak az alkalmazkodással van baj. A nagy melegben, kint dolgoztam a tűző napon, egy szál rövidnadrágban. Azt várná az ember, hogy tűzpirosa ég, de ez nem történt meg velem, pedig gyakran égek le. Gondolkodtam, mi lehetett ennek az oka, hiszen napokon keresztül voltam a napon és nem égtem le. Aztán eszembe jutott, hogy mostanság rengeteg zöldséget eszem, kevés húst, vagy káros, szervezetnek nem használó anyagot. A kalória és tápanyag számlálás mellett, arra is figyelek, hogy nagy mennyiségű zöldséget vigyek be, amit annyira nem szeretek ízre, de értelme van, ezért elfogyasztom. A napnak való erős ellenállásom és az, hogy bírtam a munkát, nyilván kapcsolatban áll a zöldségfogyasztással. Nem tudom hogy, találgatni nem akarok, csak egy dolog biztos, hogy számos „csoda” írható már az értelmes táplálkozás javára.

A meleg pusztít, gyakran hallani a mentőt, majd a hidegfront megint azt hozza, hogy szirénázva robog valakiért. Történetesen ismerek én is olyan embert, aki rosszul lett. Sosem foglalkozott azzal, hogy mit eszik, evett ami jól esett neki. Elhízva nem volt, mindig büszke volt rá, hogy az ő génjei bezzeg jók. Aztán mikor megjegyeztem, hogy ő kövér, mert a zsigeri zsír bizony ott van rajta, a szervei köré rakódva, csak nevetett és nem értette miről van szó. A melegek mindig megviselték, gyakran hasmenés, gyomor émelygés, szédülés vagy mellkasi fájdalom kerülgette, amire az orvosa semmit nem mondott. Nem volt látható, kimutatható oka, egészsége romlásának. Talán ha az orvos is beszélt volna a zsigeri zsírokról, elmondta volna, hogy a zsír nem csak a túlsúlyos embereknél gond, hanem a vékony embereknek is bajt okoz, ha sok zsíros ételt esznek és keveset mozognak. Talán ha ezt elmondja, megértette volna, hogy reggel-este nem szabad szalonnát enni, mert legyen bármennyire jó is azaz étel, a zsír bizony bemegy. Megértette volna, hogy nem kell annyi szénhidrát, nem szabad csokit enni mindennap, mert attól, hogy ő nem kövér, még a zsír ott van benne. Ezt senki sem tudta megmagyarázni neki, én sem, orvos meg sem próbálta, senki, ő csak evett és nevetett azokon, akik elhíznak még a levegőtől is.

Aztán eljött az a júniusi nap, amikor egész nap a napon dolgoztam, ami meg sem kottyant számomra. Jól éreztem magam, nem ettem túl magam egyszer sem, és éreztem, a zöldségek és a gyümölcsök sokat javítanak közérzetemen. Ő bent volt a házban, nem bírta a meleget, de csengettek és ki kellett jönnie, hogy fogadja unokabátyát. A kapuig ért el, majd egyszer csak összeesett, szerencsére nem egyedül volt. Ott volt a rokon, a szomszédok és hamarosan a mentő is. A szíve, a vérnyomása, nem bírták a meleget, kapott egy szívrohamot, ami miatt most is kórházban fekszik. Nem eszik szalonnát, csak a rossz kórházi kosztot. Mikor meglátogattam egy fiatal orvossal beszélt, szinte összebarátkoztak. Az orvos a zsigeri zsírokról mesélt neki, arról, hogy legyen bármilyen vékony az alkata, a helyes táplálkozás elengedhetetlen. Ránéztem, majd megjegyeztem, emlékszel Pista, mikor mondtad, rajtad nincs zsír, akkor nem értetted mi az a zsigeri zsír, már kezded sejteni, igaz? Pista barátom nevetve mondta, igen, valami sportot nézni kell, meg egy új szakácskönyvet, mert nem akar a sírban lenni, 35 évesen...

A melegben fokozottan figyelni kell a táplálkozásra. Keveset kell enni, sok nyers zöldséget, ha így tesznek, akkor észre fogják venni, hogy igaz ennek a hónapnak, a bölcsessége, az írásom mondani valója. Legyen mindenki júliusa szép és a melegnek, a napnak, ne csak a rossz oldalát lássák, hanem vegyék észre a lehetőséget, az alkalmazkodásra és a jó közérzetre!

Thons