A m�gia t�rv�nyei

Tudni, merni, akarni, hallgatni

Ez a n�gy alapt�rv�ny, amire a val�di m�gia �p�l. Az avatottaknak mindegyik jelent�s�vel tiszt�ban kell lennie, meg kell tapasztalnia, �s birtokolnia kell k�pess�g�ket. Az igazi k�pess�g ebben a n�gy m�gikus t�rv�nyben rejlik, csak ezekkel tud a m�gus �tj�n v�gighaladni, �gy, hogy k�zben meg nem inog.

Az els� t�rv�ny: Tudni, mely mag�t a tiszta l�legzetet k�pviseli a Leveg� elem �ltal. M�r az �skorban is azt tartott�k s�m�nnak, b�lcsnek, vagy �pp m�gusnak, akinek a tud�sa magas szinten volt. �rtett a csillagokhoz, a gy�gy�t�shoz, vagy tudott a szellemek nyelv�n besz�lni. A tud�st tanul�ssal, tapasztal�ssal �rt�k el, volt aki vagy sokat utazott, vagy meg�r�k�lte azt egy mestert�l. Manaps�g sokkal egyszer�bb megfelelni a m�gia els� t�rv�ny�nek, �m az elv�r�sok is sokat n�ttek az id�k folyam�n. Ahhoz, hogy valaki m�gusnak nevezhesse mag�t rengeteget kell tanulnia, ismernie kell a t�rt�nelmet, a legend�kat, de �ppen �gy a l�lektan rejtelmeiben is el kell mer�lj�n. Ha gy�gy�t�ssal is foglalkozik az orvostudom�ny fejl�d�s�vel is l�p�st kell tartania.

Viszont az is �lhet a m�gia t�rv�nyei szerint, aki nem akar m�gus lenni, csak �rdekl�dik a spiritualizmus ir�nt. A tud�s t�rv�ny�t egyszer� belevinni a h�tk�znapokba b�rki sz�m�ra, melyb�l sokat profit�lhat. A l�nyeg, hogy minden nap tanuljunk valami �jat, ismerj�k fel az inform�ci� erej�t, figyelj�k meg k�rnyezet�nkb�l fel�nk �raml� tud�st �s haszn�ljuk fel azt. A k�nyvek olvas�sa, a megfigyel�k�pess�g er�s�t�se, mind beletartozik az els� t�rv�nybe, mellyel ak�r �n is �lhet.

A m�sodik t�rv�ny: Merni. Merni annyit jelent, mint cselekedni. A m�gus el�sz�r is felm�ri a helyzetet, l�legzetet vesz, majd erej�t c�lja fel� �sszpontos�tja. A Leveg� �s a F�ld �gy hathat�san egyes�lnek l�ny�ben. A m�sodik t�rv�ny is �rtelmezhet� azonban t�bbf�lek�ppen is. Nem csak a m�gikus m�veletekhez kell merni, �let�nk minden perc�ben mern�nk kell helyesen cselekedni �s f�lelmeinket kord�ban tartani. Mern�nk kell �nmagunkat legy�zve jobb� v�lni, nap �s nap ut�n. Nem vakmer�n, nem lagymatagon, hanem stabilan, mint az elem, amit k�pvisel. A h�tk�znapi ember sz�m�ra ez egyenl� azzal, hogy szemben�z saj�t gyenges�geivel, rossz szok�saival.

A harmadik t�rv�ny: Akarni. Itt m�r megvan az ismeret, a m�gus tudja mi folyik k�rnyezet�ben, a lelk�ben, megvan a b�tors�g, szemben�zett az igazs�ggal, s most kit�zi a c�lj�t. Az akarat a T�z elem erej�t hordozza. Akarni annyit jelent, mint l�tezni, �lni �s teremteni. Az akarat az, mely minden k�vet k�pes megmozgatni, mely egyszerre felperzseli �s �jrateremti a vil�got. Az akarat t�rv�nye mag�ban foglalja a fekete �s feh�r m�gi�t egyar�nt, hiszen mi adunk c�lt neki. �nmag�ban se nem j�, se nem rossz. Ez a leg�szt�n�sebb er�, mely k�nnyen szabadul el, s ha az el�z� h�rom t�rv�ny n�lk�l alkalmazz�k, ak�r tudatlan demom�gusokat is teremthet. Akarat pr�b�kat b�rki tehet, mely edzi az elt�k�lts�get, de legy�nk �vatosak, a t�rv�nyeket csak egy�tt alkalmazhatjuk biztons�ggal!

Az utols� t�rv�ny: Hallgatni. Sokan ezt az egyet nem �rtik meg. Ez az utols� ir�nyelv, mely arra int minket, hogy legy�nk szer�nyek, ne hagyjuk, hogy el�rt eredm�nyeink a fej�nkbe sz�llva dicsekv�sre vagy elfogults�gra vezessenek. A t�rv�nyek egy k�rforg�st alkotnak, �jra �s �jra fel kell ismern�nk igazs�gait. A hallgat�s a mag�ny elfogad�s�b�l �s szeretet�b�l is �ll, �s abb�l a felismer�sb�l, hogy a m�gia egy szem�lyes �t. Ez az �t, mondjuk ink�bb �sv�ny, nem val� mindenkinek. A hallgat�s t�rv�ny�t azonban mind kipr�b�lhatjuk id�nk�nt egy medit�ci� keretein bel�l, hiszen ez a V�z elem uralma al� tartozik.

Ez volt h�t a n�gy alapt�rv�ny, minden m�gia legfontosabb ir�nyelve. Ha �rdekl�dik a folytat�s ut�n n�zzen be oldalunkra m�skor is, vagy k�rjen M�gia �r�kat m�gusainkt�l!