Az igazs�g felszabad�t

Akarok egy lapot. Egy lapot ami tele van �rva igazs�ggal. Hogy mi is az igazs�g? Nagyon egyszer�, az, ami igaz. Stressz, vajon mib�l t�pl�lkozik bennem a harag, az idegess�g, az a rossz �rz�s, ami akkor j�n r�m, amikor nem �gy alakulnak a dolgok, ahogy azt terveztem. Az �rz�sek elkezdenek fojtogatni, mik�zben a sz�vem kalap�l. A gyomrom �sszeszorul mik�zben egyetlen �pk�zl�b gondolat sem hagyja el elm�m. Csak vagyok a semmiben, indulataim gy�t�rnek mik�zben rosszul ber�gz�lt �rzelmi reakci�k t�mkeleg�n megyek kereszt�l. Ilyenkor j�n a harag, hiszen �n m�sk�ppen akarom megoldani, mint ahogy azt m�sok teszik. �k idegesek, kapkodnak, ez�rt �n haragos vagyok �s agressz�v, ami egy cseppet sem seg�t, s�t, m�g ink�bb visszafel� vezet, mint az idegess�g.

A stressz itt van, mi is v�ltotta most ki? Meg is van, alig kaptam b�rt, igazs�gtalan m�don volt megvon�som, ami�rt megdolgoztam l�nyeg�ben nem fizetik ki. Mindek�zben fizetj�k az �llamnak azt, amit k�vetel. Nem lakom egy �lhet� orsz�gban, vezet�ink, akiket mi v�lasztunk a b�s�ges �m selejtes k�n�latb�l, nem tesznek az�rt, hogy szabad legyen a v�llalkoz�s, vagyis l�nyegesen egyszer�bb �s tehermentesebb. Teh�t hetvenezer Forint az �llam�, illetve m�g a bev�telb�l is j�r neki, s�t, a v�s�rolt fogyaszt�si javaim j� r�sz�n ott az �fa, teh�t tov�bb ad�zom. Ennek fej�ben, most m�g elvettek t�lem a szerz�d�ses munk�mb�l harmincezer Forintot.

Stressz, de mi�rt? Elvett�k �s tehetetlen vagyok azzal szembe aki elvette, ezen jelenleg nem tudok v�ltoztatni. Ez az igazs�g. Az is igazs�g, ha ideges vagyok, haragos, remegek �s folyton gondolatban veszekszek azzal az emberrel, aki elvette, szint�n nem seg�tek magamon. Az is igaz, hogy kezemben van a d�nt�s joga, csak a p�nzem veszik el, vagy az �p eszem is hozz�, illetve hagyom-e roncsolni a stressz miatt eg�szs�gem? Nagy k�rd�s, adjak-e m�g t�bbet, teh�t t�rjem-e a fejem, a megoldhatatlanon, vagy fogadjam el az igazs�got, n�zzek el�re, �s tal�n egyszer, ha ez az ember az �n utc�mba keveredik, nem felejtem majd azt el, hogy � tulajdonk�ppen lopott.

Nincs id�m �s er�m harcra most, nem t�rhetek le az �tr�l, ez�rt hallgatnom kell. Ez igaz, teh�t eddig csupa igazs�got �rtam le. Haragom el�gt�telt �s bossz�t k�vetel bennem, de nem adhatom meg neki, hiszen annyit kapok �rte, mint egy rendes ember�rt. Ha elmegyek egy b�rt�nbe �s azt mondom, aki ad nekem harmincezret az szabad lehet, s�t, b�ntetlen el��let�, akkor nyilv�n nagyon sokan adn�nak ennyi p�nzt. Ebb�l a gondolatmenetemb�l m�r is k�vetkezik, hogy el kell felejtenem a v�rbossz�t, legal�bbis addig, m�g b�rt�n j�r �rte. �gy haragom szint�n k�nytelen be�rni az igazs�ggal, nem tehetek egyel�re semmit.

Fejben ism�t veszekedni kezdek azzal az emberrel, itt van el�ttem �s mondom neki aljas tette milyen s�lyos is, de ennek semmi �rtelme, figyelmeztetem magam, hiszen mindent amit lehetett elmondtam neki, �rveimet �s „j�k�v�ns�gaim” ismeri, ezen fel�l nincs �rtelme ragozni. Abba kell hagynom azt, hogy �rl�m magam, mert ez m�r t�ny. A c�g, akivel szerz�dve vagyok, kevesebbet fizetett �s nem is fogja kifizetni amivel tartozik. Az �sszeg�rt nem �ri meg hadakozni, amit pedig tenni lehetett m�r megtettem. Z�rjam le �s n�zzek el�re, ha kell medit�ljak, de mindig gondoljak az igazs�gra. Azokra az igazs�gokra, amelyek ezen a lapon vannak, hiszen ezek a gondolatok, �rtelmesek, szemben a bennem d�l� puszt�t� �rz�sekkel. El�re kell n�zzek, legyen b�rmilyen sanyar� is a sorsom a megvon�s miatt.

Vannak emberek, akik eg�sz kem�ny dolgokat �lnek t�l. P�ld�ul ha valaki elt�ved a sivatagban �s egy p�r napja m�r ott van �hen-szomjan, az nagyon sz�vesen lenne hajl�ktalan Budapesten. Biztos vagyok abban, ha egy szemvillan�s alatt �gy tal�ln� mag�t, megfosztva szem�lyazonoss�g�t�l, egy hajl�ktalan b�r�ben kellene �lnie, sok�ig nem lenne hajl�ktalan. Eml�kezne a sivatagra, arra, hogy k�t napja m�g ott volt, most pedig egy hajl�ktalan sz�ll�n szerezhet valamilyen munk�t, ami seg�ti a t�l�l�sben. Mi Budapest a sivataghoz k�pest?

Stressz... Annyira nincs �rtelme, annyira hib�san �ltetik bel�nk m�r gyermekkorba �s mi viselked�nk ugyan�gy, ahogy azt teszik m�sok, helytelen�l. Gondolkodni kell, elfogadni �s hinni az igazs�gban, abban az igazs�gban, ami itt is szerepel a lapon. Most a p�nzem ment el, de meglehet holnap azt k�zlik velem hogy r�kos vagyok, van m�g mondjuk n�gy h�napom, amib�l h�rmat �gyhoz k�tve szenvedhetek. Rettenetes lenne ez a h�r, nem is tudom hogy dolgozn�m fel. Azt�n r�j�v�k, hogy nem lenne olyan v�szes, hiszen m�g �lhetn�k n�gy h�napot. Kicsit aggaszt� lenne, mert szerettem volna p�r filmet l�tni, aminek a t�len lesz a bemutat�ja, illetve okt�berben jobban eszik a m�rna a v�zen, arr�l is lemaradok a hal�l nevezet� esem�ny miatt.

Ha ezt elfogadom, m�r csak k�t dolog van, vagy van hal�l ut�n valami, vagy nincs. Ha van, akkor az f�jhat, ha nincs, akkor nincs gond, egyszer�en kikapcsolok, de tudom, hogy van. Ami nem nyugtat meg, hiszen rengeteg az ismeretlen, teh�t �letem ut�n is lesz dolgom, a felfedez�s szellemk�nt, f�nyl�nyk�nt, vagy ak�rmik�nt. Igaz�n, ha elfogadjuk az igazs�got, amely k�r�lvesz minket, nem nagyon sz�m�t mi is lesz bel�l�nk. Egy biztos, nem t�bb att�l, ami most vagyunk, ez�rt nem mindegy, hogy reag�lunk, enged�nk-e a stressznek. Nem mindegy, hogy harmincezer Forint vesztes�g, m�g ha nagy bajom is van bel�le, tud-e m�g lelki �s idegi bajokat okozni, vagy sem. Nem akarom ezt, ez�rt feloldom magamban, de erre csak is az igazs�g k�pes, a helyzet t�rgyilagos �s k�vetkezetes elfogad�sa, semmilyen m�s megold�s sincs, ha csak gyorsan vissza nem adj�k a harmincezer Forintom, amire az�rt most kev�s es�ly van, sajnos ez szint�n az igazs�g r�sze.

Echnator