Az Igazság helye

Az Igazságot nem kőbe kell vésnem, nem a falra kell írnom, hogy ne feledjem, hanem mélyen a lelkem legmélyére kell tennem, hogy onnan azt senki és semmi ki ne vehesse, el ne feledhessem. A feledés, milyen kegyetlen és szégyenletes érzés, ahogy szívembe mar tévedéseim szánalmas arca, mert a feledés kenyerét ettem éppen, mikor egy villám súlyt felém, és ellene tehetetlen vagyok.

Az igazságot nem szabad elfelejtenem, már annyiszor megfogadtam, hogy hagyom szívemben, hagyom napfényen, hogy örökké ragyoghasson. Tekintetem mégis megszokja, fényesebbet keres mint gyermeteg szarka, had ragyogjon az, miközben nem veszem észre, Hold mellett akarok melegedni, Nap mellett pedig hűsölni. Isten, talán egy Angyal, nem tudom ki ő, mi ő, de fényt hozott és megmutatta régi pajzsom, melynek neve Igazság, melyet soha nem kellene eldobnom, mást helyette elfogadnom. Most nem szarka vagyok-e vagy ember, tudatlan tinó, ki bámulja a világot miközben hóhéra éppen vágóhídra vezeti...?

Gondoltam, felírom a falra, hogy lássam mindennap, mi is az Igazság. Rájöttem, hogy a fal nem lesz velem mindig és bármikor elveszíthetjük ezt a falat, hiszen csak egy erősebb szél, és vége, vagy éppen egy festés, vagy bármi más. Nem lehet összefirkálva a fal ott ahol lakom, őrült, beteges dolog lenne. Így arra gondoltam, bőrömre tetováltatom, hogy mindig ott legyen, így legyek egy az Igazsággal. Ez sem jó, akkor bárki láthatja, ha pedig intim részre teszem, akkor kissé kényes dolog lenne a testemen lévő Igazságra gondolni. Nem marad más, csak a lelkem mélye, annak is a legmélye, hová nem ér saját kezem, mert olyan az nekem, mint hátam közepe, csak nehezen és ritkán érinthetem.

Most mindenbe bevésem az Igazságot, most megfogadom hogy nem feledem, szent esküt teszek, hogy élnem csak neki lehet, mert minden más része a tévedések tengerének. Más megoldás nincs, csak is az, ha magamba vésem azt, ami való és elvetem mindazt ami illúzió, miközben alkalmazkodva, mint a szalamandra, élem emberi életem és nem éreztetem veletek azt, amit a ti szívetek is mindig elfelejt...

Echnator