Október - Az alma és dió hava

Sokszor csupán 3-5 hét telik el, a jó idő, hogy még úszni lehet a folyóban és az első fagyok közt. Ilyenkor nagyon rövidnek látom az időt, a változáshoz képest ami végbemegy a természetben. Tegnap Kárpátalján voltam, meglepett, hogy ott már némely helyen rozsdabarna színt öltöttek a fák. Az idő még kegyes volt, kerékpárom tudtam hajtani rövidujjúban és nadrágban, így közvetlen érintkezhettem az éltető és jó napfénnyel. Nagy utat tettem meg kerékpárommal, amit egy cseppet sem bántam, mert nagyon sok beteg, náthás emberrel találkoztam a napokban, így szükségem volt a friss levegőre, a napra, amelyek együttesen talán megtisztítanak a sok vírustól, amit kaptam.

Az első hidegek máris meghozták az első nátha rohamot, nagyon sokan lettek betegek. Mivel a sport miatt immunrendszerem folyamatos terhelésnek van kitéve, nagyon vigyáznom kell, hogy ne kapjak el semmit. A sport erősít, viszont sportolás közben és utána, nagyon könnyen el lehet kapni bármit, hiszen a szervezet erős terhelésnek volt kitéve, minden energia és tápanyagraktár ki van merülve, ami együttesen csökkenti az ellenálló képességet.

Egy sportoló, egy mágus, nagyon sok praktikát ismer arra, hogy elkerülje a bajt. Ilyen a szellőztetés is, amit tegnap végeztem el, mert a hónap egyetlen szabadnapja úgy esett, hogy szép napsütés volt, így szeptember utolsó napjára, az október üdvözlésére. A D-vitamin szinte ömlött a szervezetembe miközben ügyeltem arra, hogy csak keveset egyek, csupán szénhidrát és fehérje kerüljön a szervezetembe, illetve azok a bogyók, gyümölcsök és magvak, amelyek még segítenek abban, hogy szervezetem megfelelően vitalizálva legyen. A 120 km könnyedén tettem meg, szinte alig volt kalória bevitelem, viszont sikerült teljesen kitisztítanom magam, amit enyhe kezdődő torokfájásom elmúlása is megfelelően jelzett. Persze ehhez edzettség kell, sok dió és egyéb ajándékok, amelyet a természet adhat, egy ilyen úton. A gyógynövények a kiürült és mozgásban lévő szervezetre máshogy hatnak, könnyebben és gyorsabban szívódnak fel, illetve hasznosulnak bennük a hatóanyagok.

Az út második felére, a hazavezető 62 km-re, már nem volt torokfájás, már teljesen épen és egészségesen indulhattam. Hazafelé, ahogy átléptem az Ukrán-Magyar határt, volt időm gondolkodni azon, hogy milyen csodálatos hónap előtt is állunk, hogy eljön a dió és az alma ideje, amelyekből remélem sokan fogyasztanak, minél többet. Szavaim sajnos a legtöbb esetben kiáltó szavak a pusztába, hiszen az egészségért nagyon nehéz tenni, mivel körülvesz minket mindaz, ami árt szervezetünknek, ami mérgez és leépít minket.

Annak ellenére, hogy egyre drágább passzió a dohányzás, nem látom csökkenni a dohányosok számát, sőt, inkább azt veszem észre, hogy növekszik, főleg a hölgyek körében is. Az édességek, cukrozott italok, alkohol tartalmú italok fogyasztása növekszik, miközben egyre többen jelentik ki, nincs pénz arra, hogy egészségesen éljünk. Igen, valóban drágábbak a jobb termékek, de ez nem ok arra, hogy dohányozzunk, vagy ne vegyük meg az elérhető egészséges és jó termékeket. Azért, mert nem lehet miénk a hegy, még nem jelenti azt, hogy ne tarthatnánk legalább egy kis követ a zsebünkben a hegyről. Nem kell magunkat rombolni, pusztán azért mert „úgy is” meg „úgy se”, szoktam hallani a kifogások elején.

Az október a dió és az alma hónapja. Fillérekért lehet hozzájutni most az almához, tehát érdemes belőle egy jó adagot venni. Tárolni nem szeretem sokat, mert a vitamin tartalma elmegy, de ilyenkor december közepéig szinte naponta fogyasztok almát. A dió már egész évben társunk lehet, müzlibe keverve fogyasztom vagy magában, egész télen és tavasszal is, mert kiválóan segít abban, hogy ne ürüljön ki nagymértékben a téli hónapokban, a szervezetem. A sport mindig segít abban, hogy anyagcserém képes legyen a megtisztulásra. Tudom, sokan erre is azt mondják, hogy drága. Pedig ez sem teljesen igaz. Egy kerékpárt, amivel túrázni lehet, meg lehet venni használtan is. Lényegében sokaknak egy havi autótörlesztő részletének a feléből kijön egy kerékpár, amivel már el lehet jutni messzebbre is.

A tegnapi túrám összköltsége lényegében, 1400 Ft, volt, de ez sem lett volna feltétlen szükséges kiadás. Egy munkautáni nyolcvan kilométer összköltsége, 250 Ft, annyiba kerül egy üdítő, amit félúton szoktam inni. Ezt az utat gyakran pénteken munka után teszem meg, ami sokat segít abban, hogy szervezetem ne tudjon elaludni. Persze kondíció is kell hozzá, ami fokozatosan kialakul, de ha annyira rossz az egészségünk, hogy nem, akkor is találhatunk valamit, amivel változtathatunk életünkön.

Itt az október, most egy jó séta, kocogás, nagyon jól tud esni. Nem kell mindenkinek kerékpároznia, ez csupán az én látásmódom, az én utam, amelyet járnom kell, hiszen ezért élek a földön.

Thons