�let �s �letben marad�s

Az �letben mindig van mit tanulnunk, s ez k�l�n�sen igaz akkor, ha m�gi�val foglalkozunk. M�jus v�ge fel� j�runk, �s ism�t fejlesztenem kellett a t�relmemen, amellyel elfogadom, hogy sz�momra nem adatik meg t�ls�gosan gyakran a kimozdul�s lehet�s�ge �s �lm�nye. Id�n m�r voltak sz�p id�k, akadt igencsak ny�rias nap is, de akkor pont nem volt alkalmas a kimozdul�s m�s dolgok miatt.

Egy csal�dban sokszor sok mindenkihez kell alkalmazkodni, �s neh�z megadni a m�siknak a kell� teret, tiszteletet, �s bizony kicsi a hat�r az �nz�s �s a jogos k�r�sek k�zt. Sz�momra ez a hat�r m�g kisebb, hiszen mindenben seg�ts�gre szorulok. Id�nk�nt neh�z azt megmondani, hogy mennyire jogos p�ld�ul egy k�r�s, ha az csup�n lelki �r�m�t, sz�rakoz�st takar, semmint fizikai sz�ks�gletet. Az ember – legal�bbis �n – nem akar teher lenni m�sok nyak�n, de szeretne valami pluszt meg�lni az �letben, t�bbet, mint amit az �letben marad�s ad sz�m�ra. Ilyenkor ott a dilemma, hogy k�r�se vajon mekkora terhet jelent a m�sik embernek, vajon meg�ri-e vele zaklatni, egy�ltal�n sz�vesen megteszi, vagy csak ny�g a sz�m�ra.

N�lunk a kir�ndul�s nagy dolognak sz�m�t, s�t, mindenf�le kimozdul�s, m�g ha csak a helyi boltba megyek is el egy kegy. Sokan k�ptelenek lenn�nek �gy �lni, pl�ne boldognak lenni, ezt tudom, �s bizony �n is sokat l�zadok a sorsom ellen, m�g ha k�pes is vagyok kord�ban tartani magamban ezeket az �rz�seket. Gyakran j�nnek k�s�rteni saj�t d�monaim, az irigys�g, a d�h �s a felad�s �rz�se, hiszen n�ha azok a morzs�k, melyeket az �let �s a seg�t�im �ltal meg tudok val�s�tani csak olajat tesznek a t�zre. Hiszen csak azt l�tom meg, amit nem �rhetek el, abb�l kapok egy kortyot, ami sosem lehet igaz�n az eny�m.

Vagy m�gis? L�tezhet olyan vil�g, ahol egy seg�ts�gre szorul� n� is �lhet a szabad akarat�val? Hinnem kell, hogy igen, �s az elm�lt h�napokban egyre t�bb visszajelz�st is tal�lok arra, hogy l�tezik. Tal�n nem Magyarorsz�gon, tal�n nem egy kicsi faluban, ahol m�g j�rda sincs a biztons�gos k�zleked�shez, nem hogy akad�lymentes t�megk�zleked�s, de l�tezik. Ez�rt hinnem kell abban, hogy egyszer �n magam is meg�lhetem majd ezt, �s nem kell t�bbet azon gondolkodnom, hogy mennyit is engedhetek meg magamnak az �letb�l. �s akkor v�gre el tudom majd engedni magam, nem ostoroz �nz�s�ggel sem a k�rnyezetem, sem �nmagam, hiszen nem nekem kell megk�zdenem az�rt, hogy ak�r csak egy s�t�ra is elszabaduljak itthonr�l, mert meg lesz r� a lehet�s�gem alapb�l.

Sokkal k�nnyebb lesz �gy medit�lni, seg�teni az �gyfeleimnek �s szeretni az embereket, �gy �ltal�ban, de sosem felejtem majd el azt, hogy semmi sem t�rt�nt hi�ba, �s �letem minden s�t�tebb szakasza er�sebb� tett l�lekben. Tal�n �pp az�rt, hogy m�snak m�r ne kelljen annyi minden�rt k�zdenie, mint nekem kellett...

Szofril