Az �nbeteljes�t� j�slatokr�l

Gyakran hallani az �nbeteljes�t� j�slatokr�l, de vajon mit is jelentenek �s hogyan j�nnek l�tre? Minden j�slat �nbeteljes�t� vagy csak bizonyos emberekn�l fordul ez el�, akik jobban hisznek az ilyen dolgokban? Esetleg pont azokat „leck�zteti” �gy a sors, akik k�telked�k? Egy�ltal�n a k�rdez�n vagy a j�son m�lik a dolog? Mostani �r�som a j�slatokkal �s az �nbeteljes�t� j�slatokkal kapcsolatban fog tiszt�zni bizonyos fontos dolgokat �s els�pri a k�ztudatba �ltetett t�vhiteket.

Isteni vagy �rd�gi

Az els� l�p�s, amit tiszt�znunk kell, hogy a m�gia nem az �rd�gt�l ered�, rossz �s tiltott dolog. Sokan ugyanis azt gondolj�k, hogy az �nbeteljes�t� j�slat a b�ntet�se azoknak, akik ilyen eszk�z�kh�z fordulnak seg�ts�g�rt. Ez nem �gy van, �ltal�noss�gban v�ve �s az �ltalam is ismert m�gia Isten l�tez�s�re, a szellemi �s lelki fejl�d�sre �p�t, �s aki m�gusk�nt vagy j�sk�nt dolgozik, annak felel�ss�get kell v�llalnia minden tett��rt �s szav��rt. Vezetnie kell, felfel�, nem pedig letasz�tani vagy �sszezavarni �gyfel�t, aki hozz� seg�ts�g�rt fordul.

Itt kezd�dik a gond...

Nos igen, sok esetben a magukat j�snak vagy m�gusnak vall� emberek maximum k�nyvekben olvastak a m�gi�r�l �s a k�rty�r�l, �s nem igaz�n felk�sz�ltek abb�l a szempontb�l, hogy �tl�ss�k a hozz�juk fordul�k sz�vev�nyes �let�t �s sors�t. Enn�l fogva gyakorta sz�letik olyan j�slat, mely nem teljes�ti be �nmag�t, m�g akkor sem, ha szeretn�nk, teh�t a j�s azt mondja, amit �ppen �gyfele hallani akar. Term�szetesen ilyenkor is van, hogy „r�hib�zik” a j�v� alakul�s�ra a k�rtyavet�, de alapvet�en az �let nagyobb, filozofikusabb gondjaiban m�r kev�sb� tudnak ir�nyt mutatni.

A m�sik hiba, amit el szoktak k�vetni, hogy an�lk�l mondanak sorsot, j�v�t, hogy figyelembe venn�k az �gyfel�k lelki alkat�t, �gy k�nnyen hozhatj�k r� a fr�szt b�rkire, an�lk�l, hogy ezzel az illet�nek b�rmi el�nye is lenne. Enn�lfogva k�nnyen eshet meg, hogy az ember a j�st�l f�lelmekkel telve �rkezik haza, s olyasmit tesz, vagy mond, ami elind�tja �t egy negat�v �lethelyzet lavina fel�. K�zeled�nk h�t az �nbeteljes�t� j�slatok fel�.

Az �nbizalom hi�nyos k�rdez�k

A legt�bbsz�r azok szoktak az �nbeteljes�t� j�slatokr�l besz�lni, akik f�lnek a j�slatokt�l, h�tha valami rosszat tudnak meg �ltaluk. Nincs �nbizalmuk, azt gondolj�k, hogy a sors el�re meg van �rva �s �k b�rmit is tesznek, az meg nem v�ltoztathat�. El�rulom, hogy ez nem igaz, a sorsunkra igenis mind hat�ssal tudunk lenni, persze csak r�szben. Nem mondhatjuk meg, hogy hossz� l�bunk legyen vagy hajl�kony derekunk, sem azt, hogy mekkor�ra n�v�nk, de megmondhatjuk, hogyan �l�nk a rendelkez�sre �ll� lehet�s�geinkkel. Mindig vannak hat�rok, amiket feszegethet�nk, kitolhatunk, �gy k�zeledve ahhoz az elk�pzelt �lethez, amit boldognak nevez�nk.

A j�s – a val�di �s tanult m�gus – figyelembe veszi �gyfele lelk�let�t, a k�rnyezeti adotts�gokat �s lehet�s�geket, �s term�szetesen m�gikus eszk�zeit is, majd ennek �sszegz�s�b�l ad valamilyen hozz�vet�leges el�rejelz�st. Mindez viszont csak egy alap, �s tiszt�ban kell azzal lennie mindenkinek, hogy bizonyos fokig alak�that�. A j�sl�s etik�ja – amit rem�lem sokan figyelembe vesznek – az, hogy nem szabad ok n�lk�l megijeszteni a k�rdez� �gyfelet. A k�rtya sokszor k�t�rtelm�, �s hal�lt j�solni emiatt nem szabad. Ennek oka az, hogy egyr�szt a hal�l id�pontja nem fix, az v�ltozhat, m�g a m�sik, hogy az id� el�tti felk�sz�t�s eg�sz sorsokat v�ltoztathat meg. Ha csak a j�s nem �gy �t�li, hogy pozit�v ir�nyba k�pes terelni az alapvet�en negat�vnak t�n� esem�nyek l�ncolat�t nem ind�that el egy lavin�t, �s nem teheti t�nkre a hozz� fordul�k �let�t.

Enn�l fogva teh�t nincs �rtelme f�lni a negat�v j�slatokt�l, mert ha kap is ilyet, azt az�rt kapja, hogy valamin v�ltoztathasson, �s elker�lje a bajokat. Az �nbeteljes�t� j�slatok teh�t csak is akkor k�vetkeznek be, ha hozz� nem �rt� j�shoz megy, aki csak �gy dob�l�zik a sz�m�ra el�re sejthet� j�v�k�pekkel. Ez nagy felel�tlens�g, ez�rt is fontos, hogy meglegyen a k�lcs�n�s bizalom j�s �s k�rdez� k�zt. �rdemes teh�t ut�nan�znie az illet� profilj�nak, eddigi munk�inak, �s ez alapj�n d�nteni, hogy elfogadja-e, hitelesnek tal�lja-e az � elveit �s hit�t.

�sszegezz�nk

Az embernek van egy �szt�n�s oldala, amely k�pes a f�lelmeket feler�s�teni �s folyamatosan az elm�nkben tartani. Ha valami olyat hallunk, hogy rossz lehet nek�nk, akkor azt egy r�sz�nk duzzogva, l�zadva ellenzi, �s arra k�sztet, hogy tegy�nk ellene. Sok esetben van, hogy tehet�nk is, ami j�, m�skor viszont tehetetlennek �rezz�k magunkat, pedig l�nyeg�ben valamilyen r�hat�sunk mindig van a dolgokra. Ha a j�s valami rosszat mond, amit�l f�l�nk, k�nnyen maradhat ott a gondolataink m�g�tt, meghat�rozva �gy rezg�ssz�munkat, kihatva cselekedeteinkre. K�nnyen lehet, hogy pont akkor remeg�nk meg, mikor ford�thatn�nk egyet sorsunkon, vagy ha nem vagyunk k�pesek elker�lni a dolgot m�r j� el�re az �nsajn�lat k�nyelmes csapd�j�ba es�nk. Mindez azonban egyetlen dolgon m�lik csak: a j�son.

Ugyanis, ha a j�s �rti a dolg�t k�pes arra, hogy m�g ha rossz h�rt, negat�v v�laszt is ad, felk�sz�tse �gyfel�t arra, hogyan hozhatja ki a helyzet�b�l a legt�bbet. Az igazi j�s �s m�gus dolga nem mer�l ki annyiban, hogy k�rty�t vet �s megmondja, mi a legval�sz�n�bb, ami t�rt�nni fog �nnel, hanem enn�l j�val t�bb. Meg kell n�znie, hogy van-e es�ly a v�ltoztat�sra, s ha igen pontosan elmondani, hogy mit kell tennie. Ha viszont nincs, vagy nem sok es�lyt l�t r�, seg�tenie kell �nt abban, hogy mindezt elfogadja, �s tov�bb tudjon l�pni. Ilyesmire els�sorban p�rkapcsolati k�rd�sekn�l lehet sz�ks�g. Ez�rt fontos, hogy mindig a megfelel� j�st, m�gust v�lassza, �gy egy cseppet sem kell tartania a nemk�v�natos �nbeteljes�t� j�slatokt�l!

Szofril