Szeptember - Az olvas�s szeretet�nek hava

Tal�n m�g simogatni fog minket az �des ny�r melege, tal�n ad egy kedves mosolyt nek�nk a term�szet, amelyben m�g egy kicsit, �si form�ban l�tezhet�nk. Meleggel j�n a szeptember, de k�rd�s, hogy meddig is tart majd ez a meleg, hiszen hamarosan itt lesz a szok�sos szeptemberi es�, amely v�gleg lev�laszt minket a ny�rr�l, amely ut�n m�r val�sz�n�bb a j�gh�rty�s t�csa, mint a tikkaszt� meleg. V�rom-e ezt az es�t, vagy sem? Ink�bb nem, igaz j� lenne egy kicsit olvasni a kibontakoz� �sz sz�neiben, amelyek szeptember v�g�re m�r egyre ink�bb k�rbevesznek minket.

Kevesen tudj�k, de az olvas�s is egy medit�ci�, amely kapcsol�dik a val�di k�nyvh�z, amit kinyitva kell olvasni, amelynek illata van �s �rezhet� tapint�sa. Olvasottnak mondj�k magukat az emberek, mert az interneten sz�mtalan cikket olvasnak el, amelyek �gy dob�lj�k szerencs�tlen olvas�t, mint kiskacs�t a viharos tenger. K�nyvben sem minden �rt�k, ami nem baj, csak legy�nk tiszt�ban azzal, amit olvasunk. A reg�nyek olvas�sa a legjobb kikapcsol�d�s, igaz, sokakb�l ezt a k�pess�get, ki�lte az iskola. Az iskola, amelyr�l dicshimnuszokat zengenek, hogy mennyi zsenit teremtett, mik�zben m�r a negyvenes koroszt�ly is elfelejtett olvasni, teh�t a bajok nem most kezd�dtek.

Nek�nk sz�ks�g�nk van az olvas�sra, hiszen az egy olyan medit�ci�, amelyre ha nem vagyunk k�pesek, kult�rk�r�nkben nem teljesedhet�nk ki igaz�n. A reg�ny olvas�st soha semmi sem lesz k�pes felv�ltani, mivel az a plusz, amit ad, agyunk csak akkor teremti meg, ha �ppen olvasunk. A fant�zia, amely benn�nk van a legnagyobb rendez� a vil�gon, illetve az egyik legnagyobb tan�t� is, amely vel�nk egy�tt fejl�dik. Itt az �sz kapuj�ban, �rdemes erre egy kicsit figyeln�nk, megtanulni �jra olyan dolgokat, amelyek egy lassabb, pihentet�bb �letritmusba r�ntanak minket.

Az �szi tea is ilyen, amely p�r percre kir�nt minket a m�kusker�kb�l, �gy, hogy k�zben nem �rtunk az eg�szs�g�nknek, mint az aki erre a cigarett�t haszn�lja. �t perc tea �s egy-k�t �ra olvas�s vas�rnap d�lut�n �sszel, t�len, t�bbet �r, mint napi k�t �ra szabadon elt�lthet� pihen�, ha csak nem olvas�ssal t�ltj�k azt. Az olvas�s egy sz�p dolog, amelynek ritmus�hoz, ha alkalmazkodunk, legal�bb egy h�ten egyszer, akkor nem csak agyi, hanem m�s testi folyamatokat is normaliz�l, nyugalmi helyzetbe hoz. Erre nem sok eszk�ze van a napjaink t�megember�nek, mik�zben k�pes tanulni is, hiszen az �r� inform�ci�kat k�zvet�t fel�.

Sok tan�tv�nyomon veszem �szre, hogy olvas�si neh�zs�gekkel k�zdenek, nem nagyon tanultak meg olvasni, �gy szereztek diplom�t, szakm�t. �ppen csak annyit olvasnak, vagy olvastak, amennyi sz�ks�ges volt az iskola elv�gz�s�hez. Hatalmas gond ez, hiszen az iskola m�rhetetlen m�don teszi t�nkre az olvas�s szeretet�nket. A lehet� legunalmasabb reg�nyekkel terhelnek minket, illetve a gyermek sz�m�ra �rthetetlen nyelvezettel. A mai napig nem �rtem, hogy napjainkban mi�rt kell g�r�g klasszikusokat olvasni, hiszen ahhoz, hogy �rteni lehessen, antik m�velts�g is sz�ks�ges. Nem besz�lve arr�l, hogy az Ili�szban is tal�lnak olyan fogalmakat, amelyeket csak napjainkban fejtenek meg, teh�t id�k�zben a m� elemei is �trendez�dnek, ott ahol eddig lovasok voltak, most hirtelen gyalogosokat kell elk�pzelni szerencs�tlen tanul�nak, aki a m� olyan 10%-�t ha �rti.

Olvasni szeretni �gy nem lehet megtanulni, hiszen a gyermek azokat a kifejez�seket �rti, amellyel a k�lvil�g kommunik�l vele. Els�sorban �rthet� az utca nyelve, vagy ahogy a t�v�ben besz�lnek, de nagyon nehezen �rthet� a 19.-ik �s 20.-ik sz�zad eleji sz�pirodalmi nyelvezet. Nincs meg a fokozatoss�g, mindenkit egyb�l bedobnak a m�ly v�zbe, aki ebben tud �szni abban csak kellemetlen �lm�ny marad meg sz�m�ra az olvas�ssal kapcsolatban, m�g sokan megf�lladnak �s csak nagyon kevesen maradnak meg az irodalom k�rnyezet�ben.

M�g ponyv�t is �rdemesebb olvasni szerencs�tlen gyerekeknek, mint azokat a m�veket, amelyeket k�telez� olvasm�nyk�nt adnak fel. Nincsenek �tfed�sek, hiszen t�rt�nelemb�l m�g csak az �kort tanulj�k, m�g irodalomb�l �ppen szociol�giai kork�pet kapnak a P�l utcai fiuk sz�zadfordul�s hangulat�b�l, mik�zben a gyerekek folyamatosan napjaink nyelv�n kommunik�lnak. Olykor kez�kbe akad egy k�preg�ny, amely napjaink nyelv�n sz�l�tja meg az olvas�j�t, amit sajnos sokan d�h�sen konstat�lnak, hogy m�r megint szemetet olvasnak a fiatalok. El kellene v�gre gondolkozni azon, hogy nem mindenki lesz irodalm�r, olvasni viszont j� ha szeret mindenki. Jelenleg egy sokk �lm�nnyel kezd�nk olvasni, amelyet nehezen tudunk kiheverni, hiszen egy �rthetetlen s�t�t korba visz minket vissza az iskola, amit nek�nk szeretni kellene.

A gyermekhez els�sorban az �t k�r�lvev� k�rnyezet �ll k�zel, majd k�s�bb, ha benne fel�bred a tud�s v�gy, ha fokozatosan javul a nyelvezete, �nmaga felfogja fedezni azt az irodalmat, amit szerencs�tlennek negyedik oszt�lyban kellene �rtenie, de igaz�n m�g az sem �rti, aki tan�tja. Ez�rt nem szeret�nk olvasni, hiszen m�g ott van benn�nk az, hogy kedvenc mesek�nyveink helyett, �ppen valami sz�munkra akkor h�lyes�gnek t�n� sz�rke vil�gba tasz�tottak, amelyet nehezen voltunk k�pesek feldolgozni. Azt�n el kellett dobnunk a mesek�nyveket, kedvenceinket, hogy csalva, el�re meg�rt olvas�napl�k alapj�n, dolgozatot �rjunk az Antigon�r�l, amelynek igaz�b�l akkor, szinte alig �rtett�k a sorait.

A legnagyobb baj az olvas�ssal, hogy nem tudjuk feldolgozni azt a traum�t, amelyet a k�telez� tervszer� olvas�s okozott nek�nk, ami miatt nem voltunk �szt�n�zve abban, hogy olvasni tanuljunk, hiszen ki akar elmer�lni egy rideg, �rthetetlen �s kegyetlen vil�gba, amelyr�l minden feln�tt azt v�rja, hogy sz�pnek l�ssuk. �szt�nz�s n�lk�l, �lm�ny n�lk�l nincs motiv�ci�, �gy pedig csak zavarokra lehet sz�m�tani, teh�t megsz�letik a diszlexia, amelyben egyre t�bben szenvednek majd, ha kezdeti olvasm�nyaink nyelvezete min�l messzebb vannak annak a kornak a nyelvezet�t�l, amelyben �l�nk.

B�rmi bajunk legyen most az olvas�ssal, azt nek�nk kell igyekezni megoldani. Haladjunk lassan, de fel kell fedezn�nk ennek a dolognak a sz�ps�g�t, amelyt�l igaz�b�l elz�rtak minket. Legyen b�rki, legyen ak�r nyolcvan �ves, nyissa meg ezt kaput, hiszen fejl�dni sosem k�s�. �n hiszek abban, hogy az �let�nk alkony�n hozott pozit�v l�p�seket magunkkal vissz�k, ez�rt ha kilencven�ves leszek, �s �ppen lesz annyi id�m, lehet pont k�nai nyelven fogok tanulni, mert mi�rt is ne tegyem?

Teljen a szeptember�nk b�k�sen �s k�v�nom, hogy mindenki tal�lja meg az olvas�s �lm�ny�t, higgyen a fejl�d�sben, amelyet magunkkal visz�nk a s�ron t�l is, azaz felismerni �s cselekedni sosem k�s�, mert a M�gia �r�k...

Thons