Levél az őszhöz

Kedves Ősz!

Neked írom mai naplóbejegyzésem, kérlek érezd magad ezzel megtisztelve. Őszintén bevallom, hogy nem Te vagy a kedvencem az évszakok közül, de azért nem is Téged utállak a legjobban. Szeretem a színeid, a hangulatod, az illatod, egészen addig, amíg nem kezdesz hasonlítani a Télre, és zársz be a négy fal közé. Szeretem, mikor kékebbnek mutatod az eget és zöldebbnek a füvet, mint nyáron, amikor is mindent a Nap ural, féltékenyen mások szépségeire. Te a szelet uralod, amivel azért kérlek bánj finoman, még a házban is égnek áll a hajam, mikor szabadjára engeded az égi lovasokat. A finom északi illatú légmozgást azt szeretem, bár kissé melankolikussá válok tőle, mert gyermekkorom szabadabb életmódjára emlékeztet. Azért hiszem, hogy egyszer még képes leszek arra, amire akkor voltam és Téged is jobban foglak szeretni, mint most.

Na de, alig várom már, hogy sétálhassak a hulló falevelek alatt és friss diót szedjünk össze az utcán. A gesztenyét is imádom, azt is Te hozod el, csak kitalálhattad volna úgy is, hogy könnyebb legyen megenni. Még az első fagyokra sem panaszkodom annyira, hiszen megcsíped a dérrel a sütőtököt, s most, hogy ilyen jóban vagyunk, ugye édesre csinálod majd? De ne szaladjak annyira előre, hiszen először még a szőlőt kell megérlelned, úgyhogy csinálj hosszú-hosszú indián nyarat. Akkor legalább még többször süttethetem a hasam a kertben egy könyvvel és egy pohár borral a kezemben. Csak hogy stílusos legyek! Sajnos úgy néz ki, hogy a bicskéről még idén nem álmodhatok, ha csak ki nem találok rá valamit, ahogy mindig szoktam, mikor nagyon szeretnék elérni egy dolgot. Pedig szerintem jobb még az almánál is, legalábbis gyerekkori emlékeimben így él. Aztán ha ügyes leszel, lesz gomba is, amitől kicsit mindig kiráz a hideg, de attól még szeretem. Közben biztosan fedezek majd fel új dolgokat is, amik egészségesek, és bájosabb oldalad tükrözik.

E hosszú és meleg Nyár után azt gondolom még jól is esel, kedves Ősz. Már várom az esős hétvégéket, amikor regényeimbe temetkezve ismeretlen és izgalmas világokat fedezhetek fel. A dolgos hétköznapokat, mikor a munka szárnyal a kezem alatt és önálló életre kel, teremtve ezzel egy biztosabb és boldogabb jövőt, nem csak nekem, hanem az ügyfeleimnek is. Szeretem hallgatni az eső kopogását új kuckós kis tetőtéri lakásomban, mely kiegészíti a zenét, amit épp hallgatok. Egy kissé cidris séta után pedig jól fog esni a forró tea, a meleg étel, és a puha ágy, melyben már a következő tavaszról álmodhatok. Ne vedd magadra, kedves Ősz, de ő a kedvencem!

Szofril