Mindig erősnek maradni... |
Szofril |
2015.05.04. 15:09 |
Mindig erősnek maradni...
Nem könnyű örökké erősnek lenni, az életviharok közepette. A veszteségek, a csalódások, a körülöttünk lévő pusztítás, igazságtalanság és kegyetlenség könnyen mérgezi meg a jóra és fényre szomjazó lelkünket. Születésünk után még sokáig tiszták és gondtalanok lehetünk, és bízva magunkban reméljük, hogy minden álmunk valóra válhat, még a legvadabbak is. Én is így voltam, teljes mértékben hittem azt, hogy egyszer majd táncolhatok életem párjával és együtt sétálhatunk kézen fogva a naplementében. Ám ahogy telik az idő, gyermekből felnőtté válunk és elveszítjük azt az ösztönös hitet a csodákban, ami akkoriban még teljesen természetes volt. Rájövünk, hogy nem a mumus a legveszélyesebb az életben az ágyunk alatt...
|
Mágikus rendrakás (Február 16.) |
Szofril |
2015.02.17. 10:32 |
Mágikus rendrakás
Úgy fest újra és újra rá kell arra jönnöm, hogy még egy egészen hétköznapi dolog is lehet misztikus, vagy más néven meditatív. A hétvégét rendrakással töltöttem, bár pihenést terveztem, de mégis úgy érzem magam, mint aki sokkal jobb egyensúlyban van, mint mondjuk két napos olvasás és film nézés után. Az egész úgy kezdődött, hogy a karácsonyra kapott ajándékaimat akartam végső helyükre tenni, a könyveket és teafüveket, melyeket azóta is forgatok, de túlságosan kaotikus egyveleget alkottak a most polcként használt íróasztalomon. Aztán egyik mozdulat hozta a másikat, hiszen az átépítések miatt jelenleg semminek nincs helye rendesen, ezért jobb is ha nem összegzem jobban, milyen is volt a helyzet még pénteken kicsiny privát szigetemen...
|
Valentin napi gondolatok (Február 14.) |
Szofril |
2015.02.14. 09:46 |
Valentin napi gondolatok
Valentin napja van, szépen süt a nap, és arra gondolok, mit is adhat számomra ez az ünnep. Kicsit ugyan távol áll tőlem, a szívecskés nap, legalábbis idegennek hat az érzelmek ilyen szinten való nyílt kimutatása. Kultúránkban nincsen nagy múltja ennek a napnak, de ma már a globális világszemlélet miatt nem zárhatjuk ki életünkből azt sem, ami idegen, és semmi értelme lázadni olyasmi ellen, ami akár még kellemes perceket is okozhat. Tudom, sokan egy újabb, pénztárcarabló és feszélyezettséget jelentő napnak látják csupán, de nincs ráerőltetve senkire semmi, szóval nem értem, miért akarják másoktól elvenni az örömet, melyet egy kedves képeslap vagy egy szál virág adhat.
|
A halogatás (fekete)mágiája (Február 9.) |
Szofril |
2015.02.09. 08:01 |
A halogatás (fekete)mágiája
Itt van február eleje, mely bizonyos szempontból gyorsan, más szempontból cammogva jött el. Meglepetés nélkül hozott ez a tél egy kevés havat és sok influenzást, mely miatt karanténban ébredek és fekszem, ám ezt az időszakot, mint bebábozódást használom arra, hogy munkában, egészségben és tanulmányokban haladjak előre. Az egyensúly megőrzése ilyenkor a legfontosabb, ami egy mágusnak sosem könnyű, de annak állapotában lenni a legjobb érzés. Ehhez elsősorban le kell hámozni bizonyos dolgokat magamról, amik csak az időm és az energiám rabolják. Újévkor már száműztem a szótáramból azt a fogalmat, hogy „majd később”, és azt is, hogy „mindjárt nekiállok”...
|
Újévi fogadalmaim (Január 1.) |
Szofril |
2015.01.02. 08:00 |
Újévi fogadalmaim
Általában nem szoktam fogadalmakat tenni újévkor, mert sosem volt olyan, amit ehhez az időponthoz kötöttem, illetve úgy voltam vele, hogy úgyis mindent kihozok a lehetőségeimből, amit tudok. Most viszont arra gondoltam, hogy egyszer tehetnék egy kivételt és kipróbálhatnám, de vajon mire is tennék fogadalmat? Elkezdtem ezen gondolkodni és rájöttem arra, amit már sokszor felismertem, de azért nem árt újra és újra tudatosítani. Ez pedig nem más, mint a motiváció, illetve az, hogy helyzetünket újra és újra érdemes tudatosítani. Így kis lépésekkel haladhatunk előre céljaink felé. Na mármost, mi is az én célom, tettem fel magamnak a kérdést. Több is van, de vegyük a legfontosabbat először...
|
Előítéletek csapdájában (December 11.) |
Szofril |
2014.12.11. 07:50 |
Előítéletek csapdájában
Több mint 7 éve vagyok a szakmámban hivatásosan, és kicsit elegem van abból, hogy sokan beskatulyáznak valamibe, amikor rám néznek, vagy beszélnek velem. Nem ritkán tapasztalom máig azt, hogy ha megkérdezik, mi a foglalkozásom és megmondom, hogy okkult tanácsadó vagyok, megjelenik a szájuk szélén egy fajta félmosoly, mintha épp azt árultam volna el, hogy az elmegyógyintézetből szabadultam. Ezt követően az ilyen emberek nem vesznek komolyan, vagy elkezdenek gyerekként kezelni, esetleg kijelentik, hogy amit én csinálok az vagy a sátán szolgálata, vagy egyszerűen hülyeség, de sokszor még arra is képesek, hogy kapásból azt mondják rám, ingyenélő csaló vagyok. Ilyenkor szeretném, ha az illető csak egy pillantást vetne...
|
Advent és elfogadás (December 1.) |
Szofril |
2014.11.28. 14:59 |
Advent és elfogadás
Szürke felhőkből szitál valami esőhöz hasonlatos csapadék a fagyponthoz közeli december elején, de én ebből sok mindent nem érzékelek, ahogy kinézek a párától csöpögő ablakon. Kevés mozgás van kint, ahogy a szobában is, amit nevezhetek békésnek is. Halk zenét hallgatok, hogy azt a kevés zajt is ki tudjam zárni gondolataimból és a munkára tudjak koncentrálni. Egy lépéssel megint közelebb kerültem egyik célomhoz, a független élet megteremtéséhez. Az idei évre tervezett átalakítások és felújítások a vége felé járnak, már csak az utolsó simítások vannak hátra és persze a karácsonyi előkészületek. Az ünnepre való készülődés elfeledteti velem valamelyest, hogy ismét lassan két hónapja nem láttam az eget, csak ablakomból...
|
Hátralévő életem első napja, avagy egy univerzum születése (November 7.) |
Szofril |
2014.11.08. 08:40 |
Hátralévő életem első napja, avagy egy univerzum születése (November 7.)
Volt már olyan, hogy úgy érezted, ma elkezdődik életed hátralevő része? Valami végérvényesen megváltozik, és végre közelebb kerülhetsz egy régi célodhoz. Persze addig még végig kell menni egy csomó nehézségen, amik egészen más próbatételt állítanak eléd, mint az eddigi, véget nem érőnek tűnő várakozás. Na én most pont így érzem magam! Körülbelül egy hete káoszban élek, napi 16 órában vagy többen, munkagépek zajától, kapkodástól és többnyire áldozatokkal kísérve. Mindaz, amit vártam, egészen másképp lesz, a vállalt határidők csúsznak, a dolgokat egészen más módon kell kivitelezni. És persze semmi sem úgy lett meg, ahogy rendeltem...
|
Peches időszak vagy átkozott lennék? Október 20.-án |
Szofril |
2014.11.05. 15:38 |
Peches időszak vagy átkozott lennék?
Az elmúlt hónapokban semmi sem jött össze – mondja ezt az az énem, amelyik előszeretettel sajnálja magát. Valóban, elég sok dolog sült el balul, szinte a kéthetes szabadságom óta, mint a dominó, úgy jönnek egymás után a megoldásra váró problémák. Először az időjárás ítélt fogságra, elvégre az idei nyár nem volt kevésbé szeszélyes, mint az április, ezért rengeteg programot el kellett halasztanom. Később édesanyámról derült ki komoly betegség, ami – mivel családunkban elég komolyan függünk egymástól – szintén feladta a leckét. Műtétről is szó volt, és még sok másról, ami miatt sok dolog alakult másképp, mint szerettük volna. Többek között az építkezések, amikbe tavasszal kezdtünk bele, s ami aztán végkép nem a tervek szerint haladt...
|
A spontaneitás, mint mágia |
Szofril |
2014.09.01. 16:16 |
A spontaneitás, mint mágia
Nagyon sokat írok a tudatos létezésről, hogy az mennyire fontos, főleg a mágia útján. Sokan azt gondolhatják emiatt, hogy én mindig mindent precízen megtervezek és attól el nem térek a mindennapok során. Most itt az ideje bevallanom, vagy pontosabban feltárnom azt, hogy ez közel sincsen így. A tudatosság természetesen nagyon fontos számomra, főképp a gondolataim és az egészségem terén. Odafigyelek az étkezésemre, az edzettségemre, a félelmeimre, és mindenre ami körülöttem történik. Azonban velem is megesik az, hogy eltérek a bevett szokásoktól, sőt, néha ezt használom arra, hogy újra munkaképes állapotba kerüljek, vagy...
|
|