SMA világnap |
Szofril |
2014.08.13. 12:42 |
SMA világnap
Idén ismét elfelejtettem az SMA világnap időpontját, ami most vasárnap volt. Csak a Facebook közösségi oldalon vettem észre a róla szóló posztokat, és akkor villant be, hogy gyertyát kellett volna gyújtanom. Hiszen meghívott a közösség erre az alkalomra, hogy kívánságunkat így küldjük el, és természetesen tisztelegjünk azon sorstársak előtt, akik sajnos már nincsenek köztünk. Érdekes, hogy a Föld világnapját vagy az állatok világnapját nem szoktam elfelejteni, ami bizonyára azért van, mert én az év minden napját a nyavalyáimmal töltök, amit ez a három betű jelképez másoknak. Szerettem volna én is jelen lenni egy gyertyával...
|
Amikor nem érdekel az sem, ha mindenem fáj... |
Szofril |
2014.07.11. 16:34 |
Amikor nem érdekel az sem, ha mindenem fáj...
Szerencsésnek tartom magam, mert évek óta van lehetőségem elmenni családommal, párommal egy pár napra nyaralni. Mindez egy kedves ismerősünk, egy vállalkozó jóvoltából idén is létrejött, aki anyagilag támogatta számunkra a pihenést. Pontosabban számomra ez minden volt, csak pihenés nem, hiszen ebbe a rövid időszakba igyekszem minden olyat belesűríteni, amit a dolgos hétköznapokon nem tehetek meg. Ekkor rengeteg meditációra nyílik lehetőségem, illetve a mágia nem szertartásos szinten történő művelésére, így rengeteg tapasztalatot szívok magamba. Nevezhetem ezt akár tanulmányi utazásnak is...
|
Akaratgyengeség |
Szofril |
2014.05.30. 12:58 |
Akaratgyengeség
Sosem értettem igazán az akarat gyengeség fogalmát, hiszen testem betegsége miatt, számomra ez volt mindig az egyetlen olyan, ami nem a fizikai erőkifejtésen múlott, így magam is képes voltam rá. Igaz, bevallom, én mindig is Kosként gondolkodtam, már szüleim is gyakran mondták, hogy amit a fejembe veszek, attól el semmi és senki nem tántoríthat. Gyakorta kaptam is tőlük szidást, mikor saját személyiségemből eredően azt mondtam valamire, hogy én azt akarom, nem pedig azt, hogy szeretném. A különbséget sem értettem meg sokáig, csak mikor először szembesültem azzal a ténnyel, hogy ők dohányoznak, és az ártalmas, ám letenni még akkor sem voltak képesek, mikor...
|
A jelenben kell léteznem |
Szofril |
2014.05.08. 11:20 |
A jelenben kell léteznem
Hosszú hétvége van, és kint kellemetlen szél fúj. Felhők jönnek-mennek, hol esik, hol a nap kap több szerepet, igazi áprilisi szeszélyesség tombol odakint, annak ellenére, hogy május eleje van. Az időjárás sosem teljes mértékben kiszámítható, bár én magam sejtette,m, hogy az átlaghoz képest előrébb járó tavaszias meleget felváltja majd még a hidegfront. Már most hallottam riogatást a nyári hőség elviselhetetlenségéről, de azt gondolom, ha már nyáron sem lehet meleg, akkor mikor? Igaz, én magam is jobban örülnék egy évi középhőmérséklet rögzítésének, de kénytelen vagyok elfogadni a természet sokszínűségét, és ha már ezt megtettem, akár szerethetem is azt...
|
Személyes evolúció |
Szofril |
2014.03.18. 17:29 |
Személyes evolúció
Régen írtam már naplóbejegyzést, mert nem igazán jutott rá időm, de most, az ünnepnapon úgy döntöttem szakítok rá egy kicsit. Kint fúj a szél, mintha az elmúlt napok tavaszias melege, a nap friss zöldet nevelő ereje, nem is létezett volna. Pedig megkezdődött már az évszakváltás, a vártnál számomra korábban. Véget ért, félig-meddig önkéntes bezáródásom is, hiszen már ki tudtam mozdulni, töltődni az éltető friss levegő erejével. Sokan nem tudják elképzelni így az életüket, hogy hónapokig ki sem mozdulhatnak. Számomra ez már megszokott, bár nem mondom, hogy könnyű. A legnagyobb gondom az, hogy igazából nincs kivel és nincs hova kimozdulnom akkor sem, mikor lehetne...
|
Árnyékos oldal - választás kérdése |
Szofril |
2013.11.05. 08:48 |
Árnyékos oldal – választás kérdése
A mai nap egy filmet láttam, amiben a jóképű, gazdag és fiatal főszereplőt baleset éri, melynek visszamaradó nyoma az arcának teljes eldeformálódása lett. Ezt követően az egész élete romba dől, személyisége kifordul magából, mert nem képes együtt élni megváltozott helyzetével. Annyi hasonló filmet láttam már, ahol vagy a hiúság, vagy a mozgáskorlátozottság miatt az ember mindent tönkretett maga körül. Persze a drámaírók tudják azt, hogy ez kevés a nézőnek, és a végére szépen helyre kanyarítják a dolgokat. De vajon a való életben mindez szintén ilyen szépen alakul? Az önsajnálat képes tönkretenni az ember egész életét...
|
Csillagok |
Szofril |
2013.10.21. 11:29 |
Csillagok
Vajon álmodnak-e a csillagok?
Vagy csak hiún tündökölve ragyog
Mindegyik, visszatükrözve azt,
Ami hitünkből még megmaradt?
Vajon látják-e, ahogy mi álmodunk?
Sírunk, nevetünk és feláldozunk
Mindent, mit az élet nekünk adott,
S teremtünk belőle valami nagyot.
|
Felülemelkedni a félelmeken |
Szofril |
2013.10.07. 11:43 |
Felülemelkedni a félelmeken
Itt van az ősz, itt van újra... Írhatnám – Petőfi híres szavaival –, hogy szép, s nem tévednék. Írhatnék az ősz színeiről, az őszi napsütésről, mely csalfán csalna ki a levegőre, elhitetve velem, hogy az ablakon beáramló meleg kint is folytatódik. Írhatnék az első őszi fagyokról, melyek deres köddel takarják be a friss zöld füvet, misztikussá téve a messzi dombtetőket. Vagy akár írhatnék arról is, hogy az ősz a szellemi szintünk növelésére, tanulásra kiváló időszak, egy pohár forró teával a kezünkbe. Hiszen ahogy nő a sötétség kint, annál jobban vágyunk mind be a melegbe, a magunk teremtette fény körébe, meghittséget víve életterünkbe...
|
Emlékek |
Szofril |
2013.07.31. 07:25 |
Emlékek
A híradások szerint az év legmelegebb napja van ma. Homlokomon folyik a víz, ahogy itt ülök a fülledt szobában, ventilátorral a hátam mögött, ami egy csepp hideget sem gerjeszt. Azokra a napokra gondolok, amikor a parton sétáltam, vagy éppen a városban néztem a kirakatokat párommal a szabadságom idején. Egy hetet voltunk el nyaralni az egyetlen elérhető közelségű, részben akadálymentes üdülő faluban. Egész évben ez az egyetlen olyan időszak, mikor viszonylag szabadon tudok kimozdulni, élményeket gyűjteni. Most sokan az gondolhatják, hogy van, akinek még ennyi sem jut, és én nem is sajnáltatni akarom magam.
|
Kérni és elfogadni |
Szofril |
2013.05.14. 09:53 |
Kérni és elfogadni
Segítséget kérni nem könnyű dolog. Az ember büszkeségétől vezérelve nehezen mondja ki a „kérem” szót, vagy a „légy szívest”. Ha segítségre szorulunk legtöbben igyekszünk magunk, otthonunk falai közt megoldani a gondjainkat, legalábbis a többség, akik nem a sült galambot várják vacsoraasztalukra szállni. Általában szégyelljük gyengeségeinket, mintha azok hibák lennének, melyeket ki kell javítanunk, hogy újra teljes értékű tagjai lehessünk környezetünknek. Nekem betegségem miatt meg kellett tanulnom kérni és elfogadni, hiszen a sors úgy hozta, hogy enélkül nem boldogulnék a mindennapokban sem...
|
|