Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Nem fogom...	Thons	2012.09.20. 08:15
Nem fogom… Nem fogok személyi kultuszt építeni magam köré, úgy ahogy azt teszik mások, kiknek gyakorta hisztek. Nem fogom magam mesterré kikiáltani, mások fölé tornyosulva, eldobva ezzel a Szent alázatot. Nem fogadom el azt, miről oly sokan szónokolnak, hogy sorsunkat magunk válasszuk, hogy a rossz azért történik velünk, hogy tanuljunk abból. Nem fogadom el ezt, mert tudom, hogy élhetnénk másképp is, tudom, hogy aki periférián él és szenved, éhezik, az nem azért van ott, mert ő ezt választotta egy túlvilági döntése folyamán.   Tovább…

Hónapok: Szeptember	Thons	2012.09.01. 10:17
2012 Szeptember Földanya havába léptünk, a bőség havába. A nyár tartós gyümölcsei most kezdenek bekerülni az éléskamrákba, a nyár utolsó szellői most simogatnak még melegen minket, ha csak maradásukkal meg nem lepnek októberig, mint az elmúlt évben tették azt. Száraz, forró nyár volt, igaz volt idő, mikor azt gondoltuk, hogy vége, a lehűlések miatt. Földanya hava hozza el az új kezdetet, lendületet, mely lendületbe beépülnek a forró, de olykor szeszélyes augusztus emlékei...   Tovább…

A ritmus	Thons	2012.07.24. 08:14
A ritmus... Régen írtam már, nem volt időm, vagy kedvem. Kicsiny naplóm sorai nem szaporodnak úgy, ahogy az események sűrűsödnek körülöttem. Minden kicsit földi volt az elmúlt időszakban, mindent átvett a nyár, a szikár tavasz után. Nehéz újra tudni, hol van önmagam, mely, az a középállás, aminek segítségével túl tudom élni az eseménytelen napokat. Szívemben megmaradt a számomra kedves természet heve, a hullámzó víz, mely végtelennek tűnik, a hegyek változatossága és a puszta nagysága, amin keresztülutaztam. Más volt a ritmus, más volt a középállás, még a szívem is máshogy vert, ahogy egyé váltam a világgal. Most újra itt vagyok gépem előtt, újra csak gyakorlok kardommal, újra csak imitálom azt, mi eddig természetes volt. Szerencsére nem hagyott el a kék ég, sem a lemenő nap, nem hagytak el a hegyek, mert távoli látványuk folyton azt bizonyítják számomra, hogy a végtelen után is van valami... Tovább…

Téli varázslat	Thons	2012.02.03. 15:57
Téli varázslat Csak a magányosan járó farkas látja szépnek a fényes, de hideg téli éjszakát. Megérkezett most az a hideg, mely misztikus csendet varázsol a téli tájra. Megmutatja magát észak mindent átható láthatatlan szelleme. Csontig ható hidegéért nem kárpótol senkit sem a csillagos tiszta éj, a csillámló, fagyott hó szőnyeg, és a csendbe borult falvak látványa. Csak a magányos farkas boldog most, hiszen szilajságát és erejét végre próbára teheti. Igazi téli látomás, a horizonton lemenő sárgás Nap, mely körül kissé kékesen mérges felhők ékeskednek. Az ég ilyenkor mintha magasabb lenne, hol a felerősödő északi szél miatt mintha az angyalok kórusa kezdene dalt zengeni. Tovább…

Szentély	Thons	2012.01.04. 11:02
Szentély Van egy szentélyem. Bennem létezik azért, mert így lehet az a legerősebb szentély. Mindig megkeresem azt, majd gyertyákat és füstölőket gyújtva, próbálom lemosni magamról a szennyet. Valamikor sikerül, valamikor nem… A szentély fontos, egy hely, amit tisztelek és tudom, beszennyezni azt sohasem fogom. Nem más ez a szentély, mint egy kapu. Még ebben az életemben nem tapasztaltam, hogy megnyílt volna, az előző életeimmel kapcsolatos emlékek pedig homályba vesznek. Nem is célom megnyitni a kaput, csak jó tudni azt, hogy bennem van, tudom annak létezését, mert létével biztosít arról, hogy „csodák” vannak! Tovább…

Meditáció	Thons	2011.10.02. 17:27
Meditáció Egy város magas épületének a tetejéről, figyelem a lemenő Napot. Tüdőm megtöltöm friss levegővel, hagyom, hogy átjárja az egész testem, ezért kicsit bent tartom, majd kifújom. Végignézek a városon, és azt érzem, gyönyörűséget látok magam előtt, az élettelen életet. Felhőkarcolók aranysárgába öltözve a naplementében, „csodatornyokként” merednek az égbe. Tovább…

A Te neved...	Thons	2011.09.09. 10:36
A Te neved... Most csak keresem magamban a fényt, járok, kelek lelkem országútján. Fényes utak, rögös utak váltakoznak zajosan. Bennem most Te vagy igazán minden, bennem most Te vagy a Nap, mit a felhők el nem takarnak. Majd ismerős zaj töri meg a csendet, hallom, hogy ismét mulat a Légió, lándzsáik megint véresek.   Tovább…

Az őrület városa	Thons	2011.09.09. 10:06
Az őrület városa Minden rend romokban hever... A kövek egymás hegyén hátán, halmokban fekszenek az utcákon, melyeket hatalmas forgalom tesz zsúfolttá. A város bűze testet-lelket áthat. Sár nincs, csak por, szikár, szürkésnek ható, de életet szikkasztó napfény. Lélektelen minden, itt hol szent kőből épültek a falak, az utak és a terek. Csak bolyongok, és keresem a kiutat. Mennyi járóföld, és nincs semmi ami meg tudna óvni a káosztól. Tovább…

A Pokolban...	Thons	2011.09.08. 19:24
A Pokolban... Előttem, két fekete örvény.. Halálra gyötört angyalok néznek rám, majd szólnak, ne menjek tovább! Menny és pokol összeért, felborult a rend, örökre. Már csak létezésen kívül van létezés, nem lehet más a lény, csak is fekete kósza, ki ártatlan vért keres majd az éjben. Nem félek - mondtam nekik, majd elindultam a sötét örvények felé. Ott, köztük, láttam kik kavarognak a sötét forgatagban. Láttam régi ismerőseimet, azokat az embereket akikkel naponta találkoztam, idegeneket, szépeket, csúnyákat, és okosakat és butákat. Mindenkit elragadott a sötétség és ereszteni nem akarta őket. Tovább…

Mágus	Thons	2011.06.24. 08:10
Mágus „Az Olimposzt most lidércek lakják. Ők mutatják az embereknek, hogyan éljenek. Sokan oda vágynak most. Hamis Apollón fénye hívogatóan ragyog. Csalogatnak és számtalan példát és rossz tanítást adnak. Tanítanak asszonyt csábítani, férfit csalni és embert vágyakozni. Rikító színekben ragyog az Olimposz, a lidérc istenek ezt szeretik. Zeusz elköltözött, rossz csepűrágók vették el az ő helyét. A szívekben a hit elvész, a nőkben a természetesség, a férfiakban pedig a büszkeség. Kevés igaz harcos születik. Nincs már király sem, hogy lovagot adjon nekünk... Tovább…

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk