Az önbeteljesítő jóslatokról

Gyakran hallani az önbeteljesítő jóslatokról, de vajon mit is jelentenek és hogyan jönnek létre? Minden jóslat önbeteljesítő vagy csak bizonyos embereknél fordul ez elő, akik jobban hisznek az ilyen dolgokban? Esetleg pont azokat „leckézteti” így a sors, akik kételkedők? Egyáltalán a kérdezőn vagy a jóson múlik a dolog? Mostani írásom a jóslatokkal és az önbeteljesítő jóslatokkal kapcsolatban fog tisztázni bizonyos fontos dolgokat és elsöpri a köztudatba ültetett tévhiteket.

Isteni vagy ördögi

Az első lépés, amit tisztáznunk kell, hogy a mágia nem az ördögtől eredő, rossz és tiltott dolog. Sokan ugyanis azt gondolják, hogy az önbeteljesítő jóslat a bűntetése azoknak, akik ilyen eszközökhöz fordulnak segítségért. Ez nem így van, általánosságban véve és az általam is ismert mágia Isten létezésére, a szellemi és lelki fejlődésre épít, és aki mágusként vagy jósként dolgozik, annak felelősséget kell vállalnia minden tettéért és szaváért. Vezetnie kell, felfelé, nem pedig letaszítani vagy összezavarni ügyfelét, aki hozzá segítségért fordul.

Itt kezdődik a gond...

Nos igen, sok esetben a magukat jósnak vagy mágusnak valló emberek maximum könyvekben olvastak a mágiáról és a kártyáról, és nem igazán felkészültek abból a szempontból, hogy átlássák a hozzájuk fordulók szövevényes életét és sorsát. Ennél fogva gyakorta születik olyan jóslat, mely nem teljesíti be önmagát, még akkor sem, ha szeretnénk, tehát a jós azt mondja, amit éppen ügyfele hallani akar. Természetesen ilyenkor is van, hogy „ráhibázik” a jövő alakulására a kártyavető, de alapvetően az élet nagyobb, filozofikusabb gondjaiban már kevésbé tudnak irányt mutatni.

A másik hiba, amit el szoktak követni, hogy anélkül mondanak sorsot, jövőt, hogy figyelembe vennék az ügyfelük lelki alkatát, így könnyen hozhatják rá a frászt bárkire, anélkül, hogy ezzel az illetőnek bármi előnye is lenne. Ennélfogva könnyen eshet meg, hogy az ember a jóstól félelmekkel telve érkezik haza, s olyasmit tesz, vagy mond, ami elindítja őt egy negatív élethelyzet lavina felé. Közeledünk hát az önbeteljesítő jóslatok felé.

Az önbizalom hiányos kérdezők

A legtöbbször azok szoktak az önbeteljesítő jóslatokról beszélni, akik félnek a jóslatoktól, hátha valami rosszat tudnak meg általuk. Nincs önbizalmuk, azt gondolják, hogy a sors előre meg van írva és ők bármit is tesznek, az meg nem változtatható. Elárulom, hogy ez nem igaz, a sorsunkra igenis mind hatással tudunk lenni, persze csak részben. Nem mondhatjuk meg, hogy hosszú lábunk legyen vagy hajlékony derekunk, sem azt, hogy mekkorára növünk, de megmondhatjuk, hogyan élünk a rendelkezésre álló lehetőségeinkkel. Mindig vannak határok, amiket feszegethetünk, kitolhatunk, így közeledve ahhoz az elképzelt élethez, amit boldognak nevezünk.

A jós – a valódi és tanult mágus – figyelembe veszi ügyfele lelkületét, a környezeti adottságokat és lehetőségeket, és természetesen mágikus eszközeit is, majd ennek összegzéséből ad valamilyen hozzávetőleges előrejelzést. Mindez viszont csak egy alap, és tisztában kell azzal lennie mindenkinek, hogy bizonyos fokig alakítható. A jóslás etikája – amit remélem sokan figyelembe vesznek – az, hogy nem szabad ok nélkül megijeszteni a kérdező ügyfelet. A kártya sokszor kétértelmű, és halált jósolni emiatt nem szabad. Ennek oka az, hogy egyrészt a halál időpontja nem fix, az változhat, míg a másik, hogy az idő előtti felkészítés egész sorsokat változtathat meg. Ha csak a jós nem úgy ítéli, hogy pozitív irányba képes terelni az alapvetően negatívnak tűnő események láncolatát nem indíthat el egy lavinát, és nem teheti tönkre a hozzá fordulók életét.

Ennél fogva tehát nincs értelme félni a negatív jóslatoktól, mert ha kap is ilyet, azt azért kapja, hogy valamin változtathasson, és elkerülje a bajokat. Az önbeteljesítő jóslatok tehát csak is akkor következnek be, ha hozzá nem értő jóshoz megy, aki csak úgy dobálózik a számára előre sejthető jövőképekkel. Ez nagy felelőtlenség, ezért is fontos, hogy meglegyen a kölcsönös bizalom jós és kérdező közt. Érdemes tehát utánanéznie az illető profiljának, eddigi munkáinak, és ez alapján dönteni, hogy elfogadja-e, hitelesnek találja-e az ő elveit és hitét.

Összegezzünk

Az embernek van egy ösztönös oldala, amely képes a félelmeket felerősíteni és folyamatosan az elménkben tartani. Ha valami olyat hallunk, hogy rossz lehet nekünk, akkor azt egy részünk duzzogva, lázadva ellenzi, és arra késztet, hogy tegyünk ellene. Sok esetben van, hogy tehetünk is, ami jó, máskor viszont tehetetlennek érezzük magunkat, pedig lényegében valamilyen ráhatásunk mindig van a dolgokra. Ha a jós valami rosszat mond, amitől félünk, könnyen maradhat ott a gondolataink mögött, meghatározva így rezgésszámunkat, kihatva cselekedeteinkre. Könnyen lehet, hogy pont akkor remegünk meg, mikor fordíthatnánk egyet sorsunkon, vagy ha nem vagyunk képesek elkerülni a dolgot már jó előre az önsajnálat kényelmes csapdájába esünk. Mindez azonban egyetlen dolgon múlik csak: a jóson.

Ugyanis, ha a jós érti a dolgát képes arra, hogy még ha rossz hírt, negatív választ is ad, felkészítse ügyfelét arra, hogyan hozhatja ki a helyzetéből a legtöbbet. Az igazi jós és mágus dolga nem merül ki annyiban, hogy kártyát vet és megmondja, mi a legvalószínűbb, ami történni fog Önnel, hanem ennél jóval több. Meg kell néznie, hogy van-e esély a változtatásra, s ha igen pontosan elmondani, hogy mit kell tennie. Ha viszont nincs, vagy nem sok esélyt lát rá, segítenie kell Önt abban, hogy mindezt elfogadja, és tovább tudjon lépni. Ilyesmire elsősorban párkapcsolati kérdéseknél lehet szükség. Ezért fontos, hogy mindig a megfelelő jóst, mágust válassza, így egy cseppet sem kell tartania a nemkívánatos önbeteljesítő jóslatoktól!

Szofril