A karácsonyi szeretet ereje

Karácsonykor mind igyekszünk jobb emberré válni. Próbálunk szeretettel fordulni embertársaink felé, és meghittséget teremteni otthonainkban. Az ünnep már rég többé vált vallási megemlékezésről, sokkal inkább egy közösségi eseménnyé avanzsálódott, újabb hagyományokat teremtve maga köré. A változásnak mindig van jó és kevésbé jó oldala is, de mindannyian magunk döntünk arról, hogy mit is teszünk belőle a magunkévá. A karácsony ma már egy teljesen univerzális ünnep, amit nem csak a hithű és vallásukat gyakorló keresztények tartanak meg, hanem minden olyan ember, akit kulturálisan vagy lelkileg megérint a felé áradó áhítat és varázs, így mondhatjuk, hogy a szeretet ereje átfogóbb ilyenkor, mint valaha.

A karácsony a jobbá válásról, pihenésről, feltöltődésről szól, mindazok számára, akiknek érző szívüket megérinti már az adventi készülődés. Már december elsejétől elkezdődik egyfajta mágikus felkészülés, melynek csúcspontja szentestén és az ünnepnapokon tetőzik. A karácsonyi szeretet a legerősebb a világon, hiszen több millió ember egyszerre érzi azt át, egyszerre gondol együttérzéssel és nyitottsággal az embertársaira és önmagára. Ilyenkor történik a legtöbb csoda a világon, mint a filmekben, mikor a Mikulás vagy a Jóisten megmutatja a megváltás felé vezető utat. Nagyon gyakran mi magunk válunk angyali érintetté, azaz, mi végezzük el az angyali feladatokat. A jótékonyság és az odafigyelés mértéke nő, és rengeteg gyerek, felnőtt, és nem utolsósorban házi kedvenc kap új esélyt a boldogságra.

Az egész nem tudatosan zajlik le, bár még jobb, ha végig figyelünk magunkra, s tetteinket a szeretet erejével kontrolláljuk. Például megőrizzük a türelmünket, nem beszélünk csúnyán, és igényesebbé válunk. Kívül-belül igyekszünk megszépülni, és közben környezetünket is széppé tesszük. A csillámló díszes fénysorok a köztereken meghittebbé és kicsit meseszerűvé varázsolja az egész világot. A mesékben pedig bármi megtörténhet, éppen úgy, ahogy karácsony idején rengeteg pozitív energia összpontosul életünkben, és ami gyakran lehetővé teszi a lehetetlen. Régóta vitában álló párok és családok békülnek ki, és beszélik meg nézeteltéréseiket, melynek kulcsa szintén nem más, mint az, hogy szeretettel hallgatjuk meg a másikat, és nem rohanunk sehová.

Ebben az időszakban hagyományosan ajándékokat is veszünk vagy készítünk, de nem akármilyent, hanem személyre szólót. Az ajándékozásnak önmagában is külön misztériuma van, hiszen amíg kigondoljuk, azt, minek örülne legjobban a szerettünk, s mi az amit mi magunk is meg tudunk számára teremteni, addig lelkületünket átjárja a szeretet, és egyfajta telepatikus hidat alkot az illetővel. Ilyenkor öntudatlanul is pozitív energiát küldünk a másik ember felé, aki ettől jobban érezheti magát. Tehát nem csak az ajándék átadásának a pillanatában hatunk arra a személyre, hanem végig, a kigondolástól kezdve, az elkészítésen és/vagy csomagoláson keresztül végig. Még a csomagolás színe és módja is hatással lehet szerettünkre, az sem elhanyagolható szempont.

Persze ne gondoljon senki sem arra, hogy csak a drága pénzen vásárolt ajándék tartalmazza ezt az energiát. Minden olyan tett, cselekedet, melyet szeretettel, gondoskodással végzünk, ajándék a másik ember számára, még akkor is, ha az nem kézzel fogható. Ha egy nagymama csak egy finom süteményt süt az unokának, vagy a szerelmes fél vacsorával várja kedvesét, az is magában foglalja a szeretet erejét. Ne hallgassunk a világból felén áramló anyagias nézőpontokra, a reklámokra, melyek rengeteg számunkra haszontalan kacatot próbálnak ilyenkor ránk tukmálni, csak a szívünkre, mely megsúgja azt, mivel is tudnánk a legnagyobb örömet szerezni.

A karácsonyi szeretet ereje tehát felmérhetetlen, de jobb is így. Ahogy elkezdjük számba venni, ahogy próbáljuk tudatosan megidézni, szertefoszlik a varázs, mely az egész ünnepet glóriával látja el. Senki sem tökéletes, hiszen mind azért vagyunk itt a földön, hogy tanuljunk és karmánkat teljesítsük, de ha ebben az időszakban megpróbálunk önmagunk fölé kerülni, akkor már megtörtént a legnagyobb csoda a világon. Csak arra vigyázzunk, hogy próbáljunk ebből megőrizni egy keveset egész évben...

Szofril